Kőszegi Várszínház 2004
Programok




Június 11-12. XV. Ost-West Folkfesztivál
Fellépő együttesek: Arasinda, Gyöngyhalász, Csík Zenekar, Makám, Bran, Balogh Kálmán Gipsy Folk Band, Kimnowak

Június 20. Kincses Veronika és Teleki Zoltán hangversenye
Jézus Szíve Templom


Június 25-26-27. Utcaszínház
A kőszegi Utcaszínház történelmi színfalak közé varázsolja régmúlt idők hangulatát. A Jurisics tér - a legtöbb előadás helyszíne - régen piactér volt, ahol a vásárok alkalmával sűrűn megfordultak csepűrágók, vándor színtársulatok. Az épített környezet az óta szerencsére csak kis mértékben változott, így a mai utcaszínházi produkciók révén időutazás részesei lehetnek a nézők. Mintha szeretett városunk ilyenkor csak régi arcát mutatná: a becsületkasszák, a jóféle borozók és a rohanó világból kiszakadt csepűrágók visszahozzák a "békebeli" századokat.
Az előadásokra jellemző a kevés díszlet, a harsány előadásmód, a hangos közönségtoborzás a város utcáin.

JÚNIUS 25.
19.OO ÓRA - LANGALÉTA GARABONCIÁSOK
"Horagus Mester cirkusza" - gólyalábas vásári - cirkuszi komédia

JÚNIUS 26.
18.00 ÓRA - PITTMANN MÁRTON BÁBSZÍNHÁZA
Az aranyszamár - bábelőadás

18.45 ÓRA- IKERVÁRI SZÍNKÖR
A szatócs batyuja - vásári komédia

JÚNIUS 27.
18.00 ÓRA - BUKFENC CSOPORT
Bálna bál - zenés bohócműsor

18.45 ÓRA - SOLTIS LAJOS SZÍNHÁZ
Botrány az állatkertben - mesemusical

21.30 ÓRA - TŰZMADARAK
tűzzsonglőrök látványos produkciója


Július 1. Michael Grube hegedűművész koncertje
Szent Jakab Templom



Július 3-4. (esőnap 5.) És Rómeo és Júlia
Író: William Shakespeare
Fordító: Mészöly Dezső
Szereplők: Rudolf Péter
Nagy - Kálózy Eszter
Rendezte: Horgas Ádám
"Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azaz korlátlan fantáziával, játékosan, mégis komolyan véve, ahogy az ember komolyan beszél a gyerekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, Shakespeare által írt Rómeo és Júlia." (Rudolf Péter)

Július 11. Haydn vonósnégyes szerenád hangversenye
Jurisics vár toronyudvar

Július 12. Banchieri Singers koncertje
Jurisics tér

Július 15-16-17. (esőnap 18.) Ivan Kusan: GALÓCZA
22-23-24-25 (esőnap 26.)
zenés komédia két részben
A Kőszegi Várszínház bemutatója - Jurisics vár
A darab 1923-ban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchiából akkor frissiben kiszabadult Szlavóniában, amely azóta Jugoszláviából szabadult ki frissiben. Egy nagygazdára (aki némi csendőri segítséggel, de egyébként tehetséggel és szorgalommal a fél környéket összeharácsolta) ráun a felesége (aki jobb napokat látott, de fog még jobbakat is), és az ilyenkor szokásos módszerek közül férjének megöletése mellett kötelezi el magát. A tervbe mindenkit beavat, akit csak tud: az ügybuzgó, ám lehelletnyit ügyefogyott titkárt, a mindenre kapható földmérőt, a nagygazda által kifosztott és ezért elkeseredett parasztot, továbbá egy kezdő, ám ambíciózus csendőrt. Így ér el a környék rettegett - bár már az öregedés határvidékét taposó, kissé rövidlátó, mindazonáltal mindenre elszánt - rablóvezéréhez, akinek segítsége ellenére a terv, némi kétségbeesett téblábolás után, de végül is megvalósul. Szerencsére a csendőrség, mint mindig, ezúttal is nyomon van. Az összeesküvőket eléri méltó büntetésük - azaz még ma is boldogan élnek, hacsak azóta meg nem haltak. De meghaltak.

Szereplők:
Jurij Ardonjak, nagybirtokos: Bezerédi Zoltán
Ancika, a felesége: Söptei Andrea
Borisz Mozsbolt, földmérő: Csankó Zoltán
Tonka, a húga: Bognár Anna
Miroszlav Frankics, Ardonjak titkára: Marton Róbert
Joszip Zejics, paraszt: Hollósi Frigyes
Jovo Sztaniszavljevics Galócza, bérgyilkos: Gáspár Tibor
Nikola Gillotinics-Gile, a csendőrkapitány: Spindler Béla
Adam Zsazsics, csendőrtizedes: Orosz Róbert

Rendező: Jordán Tamás
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Jelmez: Cselényi Nóra
Díszlet: Csanádi Judit
Zene: Másik János
Rendezőasszisztens: Szűcs Judit

Július 30-31. (esőnap aug. 1.) Fráter Zoltán: Krúdy-keringő - Krúdyáda
"Vallomás szerelmeimről"
a Gyulai Várszínház vendégelőadása - Jurisics vár
Krúdy Gyula a Royal szálló lakójaként hamarosan beleszeret a tulajdonos feleségébe, akivel titkos viszonyt kezd. Szenvedélyes leveleiben Rezsánnak, azaz királynőnek nevezi szíve hölgyét. A népszerű író ekkor ténylegesen is hőséhez, Szindbádhoz hasonló életet él. Érzései felidézik kedvelt hajósának álomszerű, rejtélyes kalandjait. Különösen, amikor elemi erővel tőr rá egy mindent elsöprő , új szerelem, melyet Rezsán lánya, Zsuzsi iránt érez. A kölcsönös vágyakozás ellenére a beteljesülésnek számos akadály állja útját. A képzeletben folytatódó történetben a felvidéki kisvárosba érkező Szindbád lassú keringőre tanítja szállásadónőjét és annak húgát. A táncóráknak azonban végzetes következményei lesznek. A szülői tilalommal szembeszegülő, féltékenységtől gyötört író pedig a balatoni nyaraláson megtervezi Zsuzsi megszöktetését.
Fráter Zoltán lírai, romantikus darabjában, melyet eredeti és képzelt dokumentumok, valamint Krúdy művei ihlettek, párhuzamosan kel életre valóság és fikció bonyolult, kibogozhatatlan játéka.
Rendező: Csiszár Imre
Főbb szerepekben: Hernádi Judit, Gregor Bernadett, Börcsök Enikő, Ruttkay Laura,
Mihályi Győző

Augusztus 6. Pannónia Szimfonikus Zenekar
Jurisics vár

Augusztus 7-8. (esőnap 9.) Szirmai - Bakonyi - Gábor: Mágnás Miska
operett két felvonásban - Jurisics vár
A Mágnás Miska a magyar operett irodalom egyik legismertebb műve. A lovászfiúból lett monoklis úr és a finom grófnővé előléptetett cselédlány mulatságos története mindig nagy sikert aratott. Olyan ismert slágerek csendültek fel, mint a "Szeretnék boldog lenni..." vagy a "Csiribiri-csiribiri kékdolmány..." és persze a "Cintányéros cudar világ..."
Főbb szerepekben: Nemcsák Károly, Kovács Zsuzsa, Leblanc Győző, Csonka Zsuzsa, Benkóczy Zoltán
Rendezte: Kovács Zsuzsa


Augusztus 13-14. (esőnap 15.)
Michael Haydn: Andromede e Perseo - opera magyarországi ősbemutató - Jurisics vár
Michael Haydn legsikeresebb Salzburgi operája mitológiai történetet tár elénk. Perseo megmenti a félelmetes szörnytől Andromédát, akit fel akarnak áldozni. A történet fő motívuma Perseo harca szerelméért akit Fineonak, Ceseo testvérének szántak.
A két felvonásos operában közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus zenekar, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola zenei tagozatának kórusa.
Vezényel: Pál Tamás

Rendező: Pál Tamás
Androméda: Fodor Beatrix
Perseo: Gál Gabriella
Fineo: Szappanos Tibor
Ceseo: Brentz Gábor