KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZ
SAJTÓANYAG
A Kőszegi Várszínház idén ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját. Az 1982. július 17-i első előadás, mely az 1532. évi ostrom 450. évfordulójára készült, sikeres sorozatot indított el. Az eltelt évek változatos programokat, és szép sikereket hoztak. Idén is szeretnénk megmutatni a magyar szabadtéri színjátszás sokszínűségét, műfaji sokoldalúságát. Repertoárunkból kiemelkednek az új előadások, melyek itt és most születnek. Művészeti programunkban idén 4 bemutató kap kiemelt hangsúlyt. Családoknak szól Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni című darabja, melyet a Mesebolt Bábszínházzal közösen állítunk színre. Gergye Krisztián újra hazatér, idén már rendez is: Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo világvégi vígjátékát mutatjuk be Társulatával. Önálló nagyszínházi bemutatónkat idén is Kelemen József rendezi. A talizmánt összesen nyolc alkalommal láthatják. GarázsBanda a címe a Dumaszínházzal közös koncertszínházi premierünknek. Bemutatásra kerül egy kőszegi szerző, kőszegi történésen alapuló művének FÉLolvasó színházi előadása, és visszatér a tavalyi HOPParttal közös bemutatónk az Árpád-ház is.

Június 26-27. Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)
Jurisics vár lovagterem, 18.00 óra
A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös bemutatója
Elképzelted már, milyen igazán, nagyon, egészen kicsi-kicsinek lenni? Dániel András meséjének szereplői egy szemünk számára alig látható világban élnek, azonban most először megmutatják magukat a nagyközönségnek! Lakódiójukat éppen a Lovagterem színpadára tette le a szél, csak hogy megelevenedjen előttünk a világ legkisebb házaspárjának egy nem is annyira mindennapi mindennapja. Nem kisebb dolgokra lehet számítani, mint egy igazi piaci sárkányra, egy egészen új holdra, sőt, még a gombócevés világrekordja is megdőlni látszik (de ígérjük, hogy egy gombócnak sem esik közben bántódása)!
Szereplők: Kovács Bálint, Dénes Emőke
Rendező: Szenteczki Zita
Tervező: Bartal Kiss Rita
Dramaturg: Kautzky-Dallos Máté
Zene: Tarr Bernadett

Július 7-8. – Nyikolaj Koljada: Murlin Murlo
Jurisics vár lovagterem, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház és a Gergye Krisztián Társulat közös bemutatója
A világvégén beüt a világvége. A rádió is bemondta, szóval hivatalos. Egy hirtelen kezű tévétulajdonos, egy önjelölt írófejedelem, egy holtrészeg nővér és egy halmozottan különös húg haláltánca az isten háta mögött. Vágyódások, látomások és pofonok a festői Sipilovszkban. Az 1980-as, 90-es évek posztszovjet valóságának feszültségeiből megszületett darab a társadalom peremére szorult, Isten háta mögötti kisvárosokban felejtett emberek történeteit dolgozza fel. Sipilovszkban, ahol Olga, csúfnevén Murlin Murlo él, mindenki a kombinátnál dolgozik. A kohó és a csirkefarm szagától fullasztó itt a levegő, bár a szagot már csak az érzékeli, aki nem született bele. De ugyan ki jönne ide jószántából, ha maradni is csak az maradt, akinek nem volt miből, vagy nem volt hová elmennie? Koljada lemezteleníti, mélybe dobja szereplői lelkét, majd mintegy erőtlen feloldozásként felkínálja a választási lehetőséget: maradnak Sipilovszkban és elpusztulnak, vagy vonatjegyet váltanak egy új életre. Nyikolaj Koljada darabja világszerte sikert arat.
Szereplők: Sipos Viktória, Melkvi Bea, Rózsa Krisztián, Farkas Sándor
Rendező: Gergye Krisztián
Díszlet: Trifusz Péter
Fordította: Spiró György


Július 13. (esőnap július 16.) Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán –
a művet fordította, átdolgozta: Németh Virág
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház bemutatója
Jó gyerek ez a Titusz, csak csóró. Persze ez hagyján, de hozzá még a haja… Vörös! Rőt! Tulipiros! A vörös haj pedig elfogadhatatlan! Megengedhetetlen! Mindjárt más lesz a helyzet azonban, amikor Tituszt egy parókának köszönhetően az a szerencse éri, hogy megszűnik vörösnek lenni. Előbb fekete, majd szőke, aztán veres, akarom mondani, deres hajú lesz, a hölgyek pedig elalélnak a közelében. Tisztes özvegyasszonyok vakulnak el látásától, engedik, mit engedik, egyenesen hívják be – először a kertbe, majd a cselédszobába, hogy aztán végül a kastélyban kössön ki. Felível a karrierje, virágzik a magánélete, új ruhák, új munkák, Flóra, fauna és verslábak kísérik felfelé tartó útján…
Együtt tudunk nevetni azon, milyen borzasztóan bánunk embertársainkkal, és azon, amin akár sírhatnánk is. Mert milyen az a világ, ahol megkülönböztetünk másokat fajra, nemre, vallásra, és (haj)színre való tekintettel? És milyen az a világ, ahol ezeket az előítéleteket csak egy másik, egy még nagyobb előítélettel, a pénzzel tudunk lesöpörni az asztalról?

Szereposztás:
Titusz - Lábodi Ádám
Von Cypressenburgné - Varga Zsuzsa
Emma, a lánya - Pallagi Melitta
Konstancia, a komornája - Kátai Kinga
Flóra, kertészné – Csonka Ibolya
Kobak, kertész - Epres Attila
Marquis, fodrász - Mertz Tibor
Spund, sörgyáros - Sarkadi Kiss János
Gyuri, szolga - Némedi Árpád
Szalome, parasztlány - Bohoczki Sára
Zenész - Sebesi Tamás

Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Hatvani Mónika, Szalai József
Jelmez: Cselényi Nóra
Zene: Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Koreográfus: Bodor Johanna
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellék: Kósi Gábor
Öltöztető: Szőke Julika
Rendezőasszisztens: Hatvani Mónika
Rendező: Kelemen József

Július 28. – Garázsbanda - Koncertszínház
Dr. Nagy László Gyógyped. Int. nagyterme (Kőszeg, Kiss J. u. 31.), 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház és a Dumaszínház közös bemutatója
Minden legendás zenekar egy garázsban kezdte. Házilag bütykölt erősítők, használt gitárok, agyonvert dobszerkók. Mindannyian ugyanazt az álmot látták: hogy a garázskapu egyszer kitárul, és a turnékamionok meg sem állnak a csillagos égig! Persze akadnak olyan bandák is, akiknél az a bizonyos garázskapu nem akar kinyílni, hanem örökre zárva marad. Dzsegger, Zotyesz, Bandy és Gyurkó tizennégy évesen alapítják meg első zenekarukat. Szűk nadrágok, szöges dzsekik, hosszú hajak, pelyhedző állak. Tojástartókkal borított falak. Lázadás. Világfájdalom. Tetanuszig fajuló házi tetoválás. Berúgás négyen egyetlen üveg sörtől. Vérremenő viták arról, hogy mi a különbség verze és refrén között. Stage diving közönség nélkül. Csajozás csajok nélkül. Éneklés hallás nélkül. Szétdurrantott költői vénák. Szétrepedt dobbőrök, beszakadt dobhártyák. Videoklip forgatás VHS kamerával. Plagizálás, rivalizálás. Gyurkó végig némán ül a szinti mögött, de miért!? Botrányba fulladó koncertek. Aztán kopaszodás, szemüveg, polgári foglalkozás, de csak addig, amíg be nem futnak. Mert a cél nem változott húsz év után sem: legendás bándává válni bármi áron. Ha nem a színpadon, akkor legalább a garázsban.

Alkotók, szereplők: Jankovics Péter, Szabó Zoltán, Vinnai András
Zene: Grey, Épületegyüttes, Atomhattyú, The Ravaged Ones, Körte zenekar, A Feldúltak, Bonsai Boy, Inas Komornyik, Üzembiztos Lóf✽✽✽, Grillázs Trió, Kárpátok Urai
Június 19. Tóthárpád Ferenc: Vadalma- FÉLolvasó színház
Jurisics vár lovagterem, 20.30 óra A Soproni Petőfi Színház előadása
A kőszegi Tóthárpád Ferenc „története" a Vadalma címet kapta, és egy húsz évvel ezelőtti tragédia érlelte a mai napig: 1997 januárjában számolt be az országos és a helyi sajtó arról, hogy az utca kövére rakott le valaki egy újszülött kislányt a határ menti kisváros szociális gondozójának kapujában. A csecsemőt kivérzett és félig kihűlt állapotban szállították kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni. A darab a kislány születésének előzményeibe nyújt bepillantást. A kislányéba, aki csak úgy „lett, termett", mint a vadalma: kéretlenül, fájdalmak, kétségek és vívódások között. A Vadalma két házaspár (Krisztián, a roma rajztanár-festő és Krisztina, a tanítónő, valamint Mihály, a menő ügyvéd és Andrea, az ismert író) életének egy fontos időszakát párhuzamosan mutatja be.
Közreműködik: Molnár Anikó, Ács Tamás, Savanyu Gergely, Szőcs Erika és Papp Attila
Rendezte: Pápai László

Június 30. Spiró György: Árpád-ház /Vérzékeny és naiv krónika/
Jurisics vár toronyudvar (rossz idő esetén Lovagterem) 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház és a HoppART Társulat közös bemutatója 2016-ból
Spiró 1995-ben írta darabját Árpádházi királyaink sorsáról, a történelmi modellek ismétlődéséről, röghözkötöttségünkről, a kitörés reménytelenségéről, egy olyan világról, melyben a félelem és az agresszió egymást élteti. A küzdelem folyamatos, jutalom nincs, a pillanatnyi győzelemért azonnal hatalmas árat kell fizetni. Az ártatlanok áldozatok. A bűnösök is bűnhődnek, de „igazságot” senki sem szolgáltat.
Szereplők:
Könyves Kálmán, II. István: Herczeg Tamás
Álmos, II. Vak Béla: Mészáros Béla
Filbertus: Bánki Gergő
Ottmár: Keszég László
Apát, Illona, Pócs: Szilágyi Kata
Predszláva, Első, harmadik bérgyilkos, Draco, a kis Zsófika, Saul: Stefanovits Angéla
Főúr, Második, negyedik bérgyilkos, Henger, Belos, Zsófia: Enyedi Éva

Zene: Zságer-Varga Ákos
Jelmez, díszlet: Sinkovits Judit
Dramaturg: Enyedi Éva
Asszisztens: Tóth-Gábor Anna
Rendező: Keszég László

TOVÁBBI PROGRAMOK

Június 1. – Vojnich Erzsébet és Szüts Miklós kiállítása
Jurisics vár lovagterem, 17.00 óra

Június 5. – Kőszegi Vonósok koncertje
Jurisics vár lovagterem, 19.00 óra

Június 9. (esőnap június 11.) – ABBA –és Retro Show
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
Az egykori sikeres ABBA együttesnek hosszú évek után is töretlen a sikere és elismertsége. A két kiváló musical színésznő Polyák Lilla és Janza Kata előadásában a legismertebb örökzöld slágerek csendülnek fel eredeti nyelven és zenei alappal. A színésznők a 70-es évekbe repítik vissza a közönséget, nem csak a dalok, hanem az extravagáns ruhák és koreográfia által is.

Június 13. – A kíváncsi kiscsikó – Pöttömszínház
Jurisics vár lovagterem, 10.00 óra A Mesebolt Bábszínház előadása
Játék a hangokkal, mozgással, ritmusokkal.
"Kiscsikó, kiscsikó,
Az én Ráróm hintaló.
Felülök rá, hoppla-hó!
Úgy repülünk, mint az álom
Messzi hetedhét határon."
(Palotay Gyöngyvér)
Játsszák: Császár Erika, Lehőcz Zsuzsa, Kőmíves Csongor
A játékot szerkesztette és rendezte: H. Nagy Katalin
A kiscsikó játszóterét és játékait Császár Erika tervei alapján Dallos Attila és a Savaria Rehab Team asztalos- és kosárfonó műhelyei készítették.

Június 17. (esőnap június 18.) Ray Cooney: Délután a legjobb, avagy a miniszter félrelép
Jurisics vár nagyszínpad, 21.00 óra A Pesti Művész Színház előadása
Richard Wielly, a kormány egyik ambiciózus minisztere gáláns kalandra készül. Azt tervezi, hogy az ellenzék vezérszónokának titkárnőjével, a bájos Jenniferrel tölt egy romantikus délutánt az elegáns Westminster Hotelben. Ám hiába a gondos szervezés, Richard parlamenti titkárának, George Pigdennek odaadó gondoskodása, a délután rosszul kezdődik. Richard kétségbeesetten próbálja megoldani a rendkívüli szituációt, segítségül hívja Pigdent, ezzel valóságos hazugságlavinát indítva el. Mindketten egyre jobban belebonyolódnak a kínos helyzetbe – a rossz lassan még rosszabbra fordul…
Szereplők:
Richard Willey, képviselő: Harsányi Gábor
Pamela, Richard Willey felesége: Nyertes Zsuzsa
George, Richard Willey titkára: Straub Dezső
Lilly Chatterton, képviselő: Fodor Zsóka
Edward: Beleznay Endre
Jennifer: Fogarassy Bernadett
Pincér: Straub Péter
Szállodaigazgató: Fogarassy András
Szobalány: Lengyel Eleonóra
Rendező: Straub Dezső

Június 20. (esőnap június 21.) Neil LaBute: Valami csaj(ok)
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra A Rózsavölgyi Szalon előadása
Neil Labute 2005-ben írt Valami csajok című komédiáját még abban az évben bemutatták Londonban, 2013-ban pedig film készült belőle. Az előadás különlegessége lesz, hogy a komédia négy különböző női karakterét ugyanaz a színésznő, Pokorny Lia játssza. Egy középkorú férfi nősülni készül, s elhatározza, végigjárja az élete nagy szerelmeit. Mindegyikükkel hasonló szállodai szobában találkozik, más-más városokban (az első az első szerelem, a második az érzéki, a harmadik a különleges, a negyedik az igazi), de nem lel megnyugvást, a nők sokkal többet értek-érnek nála, egy elrontott, gyáva élettel kell szembenéznie a végén…
Szereplők: Pokorny Lia, Őze Áron
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Varsányi Anna
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Fordító: Ungvári-Zrínyi Ildikó
Rendező: Németh Kristóf

Június 24. (esőnap június 25.) – Szabó Magda: Az őz
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra A Rózsavölgyi Szalon előadása
Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. 1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű könyve, bombaként robbant be a köztudatba.
Encsy Eszter, a regény főhősnője felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki. A kor, amelyben Eszter született, iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, és örökre kipusztított belőle minden hitet, bizalmat, örülni tudást. A koraérett kislány a körülmények kegyetlen szorításában hamar megkeményedik, kapzsivá, önzővé válik. Elpusztíthatatlanul él azonban benne a vágy a szeretet, a szépség, az emberi melegség után; ezért is lopja el a gazdag családban nevelkedett, elkényeztetett Angéla kedvenc állatát, az őzet, s akaratlanul is annak pusztulását okozza. A második világháború után Eszterből ünnepelt, híres színésznő lesz, már nem szenved hiányt semmiben – csak éppen az “őz”, vagyis a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből.
Szereplők:
Eszter: Nagy Mari
Apa, Pipi: Gáspár Sándor
Anya, Juli: Spolarics Andrea
Angéla: Erdélyi Timea
Ügyfél, Páter, Zöldséges, Dózsa, Személyzetis, Orvos: Őze Áron
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Sántha Borcsa
Dramaturg: Kovács Krisztina
Rendező: Őze Áron
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina

Június 28. (esőnap június 29.) – Ny. V. Gogol: Egy őrült naplója
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra Az előadás a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület (Szeged) együttműködésében jött létre
A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban. Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készült. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet, valamint az atmoszférát megteremtő looper, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2017-ben is ugyanolyan aktuális.
Szereplő: Keresztes Tamás (Axentyij Ivanovics Popriscsin)
Dramaturg: Róbert Júlia Asszisztens: Szakács Zsuzsi
Rendező: Bodó Viktor Díszlet: Keresztes Tamás
Hangmérnök: Belényesi Zoltán Producer: Orlai Tibor
Fordította: Czímer József

Július 1. (esőnap július 2.) – A muzsika hangja
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Múzsák Társulat előadása
A cselekmény egy kis osztrák hegyi faluban játszódik, Ausztria náci megszállása idején. Máriát, a novíciát rövid idővel kolostorba vonulása után a Zárdafőnöknő rádöbbenti: életvidám, világi létre teremtett személyisége távol áll a zárda szigorú rendet és fegyelmet, lemondást követelő létformájától. Saját ifjúságát és életsorsát mintegy ismétlődni látván, elküldi Máriát nevelőnőnek az özvegy, Von Trapp Georg kapitány házába. A lány kétségek, és számára ismeretlen helyzetek közepette hamarosan szinte anyahelyettessé válik a hét gyerek mellett. A kapitány újdonsült menyasszonya, Elsa riválisként tekint Máriára – nem alaptalanul.
Szereplők:
Von Trapp Kapitány: Presits Tamás
Maria Rainer: Endrődi Ágnes
Tisztelendő anya: Karsai Klára
Franz: Balogh Bodor Attila
Frau Schmidt: Erdélyi Mária
Elsa Schraeder: Tövispataki Beáta
Maximilien Detweiler: Harcsik Róbert
Rolf: Kovács Róbert / Kozma Gábor
Zsófia nővér: Lipcsey Colin Borbála
Margit nővér: Balla Judit
Berha nővér: Bartha Alexandra / Kelemen Kata
Zeller úr: Válóczy Elek
Von Schreiber Admirális: Simon András
Liza: Tóth Enikő / Kiss Tünde
Friedrich: Szőke Botond
Lujza: Borsos Klaudia / Sármai Bernadett
Kurt: Szabó Bálint
Brigitta: Moksony Milla / Kazal Veronika
Márta: Kuslits Juli/ Sármay Dorka
Gréti: Papp Kinga/ Bakos Bogi
Koreográfus: Cortes Sebastian

Július 4. Custos Consort régizene együttes - Lovagkor zenéje
Evangélikus Templom 19.00 Ingyenes előadás
A középkor világi zenéjét elsősorban a lovagi költészet képviseli, mely Franciaországból indult. A dallamok kitalálóit délen trubadúroknak, északon trouvereknek nevezték, akik elsősorban az alsó- és középnemességből kerültek ki, de voltak főúri képviselői is. Legrangosabb és legismertebb képviselője Oroszlánszívű Richárd angol király volt. Dalaik legtöbb esetben a XXI. századi ember számára sem idegen drámai szerelmi történeteket, balladákat dolgoz fel.
A művek hangszerelésének sokszínűségét a Custos Consort régizene együttes széles skálájú hangszer összeállítási lehetőségének köszönheti: ének, középkori hárfa, lant, viola da gamba, fidula, vihuela, reneszánsz gitár
A Custos Consort tagjai:
Király Nóra – középkori hárfa, ének, ütő hangszerek
Nagy Csaba – reneszánsz lant, vihuella, reneszánsz gitár
Sipos Csaba – ütőhangszerek
Szászvárosi Sándor – viola da gamba, fidula

Július 14–15. (esőnap július 16.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház előadása

Július 17. – A Frici – Hollósi Frigyes Emlékest
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
Ingyenes előadás
Ezen az estén barátok, kollégák verssel- énekkel-tánccal emlékeznek Hollósi Frigyesre aki a Kőszegi Várszínház művésze volt 17 évig.

Július 18-19. (esőnap július 20.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház előadása

Július 21-22-23. (esőnap július 24.) - Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház előadása

Július 22. 10.00 Piknik Koncert az International Young Soloists (Bozsoki Zenei Tábor) zenekarával –
BECHTOLD ISTVÁN LÁTOGATÓKÖZPONT melletti Alpannónia Park - ingyenes program

Július 26. (esőnap július 27.) Lautrec táncolni fog
Jurisics vár nagyszínpad, 21.00 óra A Gergye Krisztián Társulat előadása
A francia koprodukcióban létrejött bemutató Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel. Az aranykornak nevezett előző századforduló Párizsának ellentmondásos atmoszférája elevenedik meg olyan vizualitás keretében, mely Lautrec világának 21. századi posztimpressziója. Az előadás egyben emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque. A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, akik meghatározók voltak az 1900-as évek Montmartre-jának művészi közegében. A teljesség igénye nélkül: Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec. Az összművészeti előadás, önironikus humorával túlmutatva a társadalomkritikán, az ember, a bohóc legmélyebb tragédiáját keresi. A szórakoztatás és a színpadi kiszolgáltatottság, a valódi szabadság és a szabadosság kontrasztjából kérdezünk rá emberi minőségünk lényegére.
Közreműködők:
Philipp György,Tárnok Marica, Mahji Torres (FR), Lőrinc Katalin, Barabás Anita, Gergye Krisztián
Zene: Honegger, Debussy, Satie, Chopin, Offenbach, Poulenc, Purcell, Mondonville, Yvette Guilbert, Aristide Bruant
Jelmez: Béres Móni
Bábterv: Hoffer Károly
Smink, maszk: Károlyi Balázs
Vetítés: Karcis Gábor
Fény: Vajda Máté
Produkciós asszisztens: Kiss Réka Judit, Pálosi Bogi
Rendező asszisztens: Fazekas Anna
Produkciós vezető: Huszár Sylvia, Gáspár Anna
Zenei vezető: Philipp György
Társkoreográfus: Mahji Torres (FR)
Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián
A Müpa, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

Az előadás után az International Young Soloists (Bozsoki Zenei Tábor) éjszakai koncertje a Jurisics téren
Július 28. – Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma - avagy Katinka kertje
Jurisics vár nagyszínpad, 19.00 óra, (rossz idő esetén lovagterem) A Magyar Népmese Színház előadása
A király azon tépelődött, hogy legkisebb leánya Katinka kívánságát bizony nem tudja teljesíteni, mikor is hintója beleragadt a sárba. A disznócska ugyan segített a királyon, de cserébe elvitte magával Katinkát. Hát búsulhatnánk, de még se, mert a disznócska királyfivá változott. Azonban csak ez után jöttek az igazi bonyodalmak!
Szereplők:
Balázsi István
Mester Nikolett
Kóbor Balázs
Zanotta Veronika
Zene: Gyulai Csaba
Maszk: Bérczi Kati
Jelmez: Zanotta Veronika
Háttér: Makhult Gabriella
Díszlet: Balla Gábor
Rendező: Rumi László

Július 29. (esőnap július 30.) – EztRád
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra A Nézőművészeti Kft. előadása
„Nyomja a rádió, mondja a tévé, írja az újság, tudja a net.
Súgja egy boltos, inti egy rendőr, te meg éppen, hogy észre veszed.
Állít az egyik, cáfol a másik, titkos a titkos, unja anyád.
Érteni kéne, elmenni biztos, de akkor is ömlik majd ez rád….
ezt rád…” /részlet az előadásból/
“Előadásunk egy zenés színházi kísérlet a világról alkotott benyomásaink alapján: a nézővel való aktív játék sok humorral, zenével és talán annál is több felkiáltó- és kérdőjellel.
Az előadás létrehozásában Dragomán György, Háy János, Tasnádi István és Vinnai András is segítségünkre voltak.” /Nézőművészeti Kft./
Szereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Parti Nóra, Katona László, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv
Dramaturg: Gyulay Eszter Zeneszerő: Monori András
Fény: Mervel Miklós Asszisztens: Hodászi Ádám
Rendező: Scherer Péter
Július 31. (esőnap augusztus 1.) Ifj. Johann Strauss: A Cigánybáró
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra Csonka Zsuzsa Társulata előadása
Ifj. Johann Strauss egyik budapesti látogatása alkalmával megismerkedett Jókai Mórral, az ismeretség gyümölcse pedig a valcerkirály egyik legkiválóbb operettje, A cigánybáró lett, amellyel a 60 éves Strauss újra meghódította a fél világot.
A mű egyik legfőbb erénye operaszínpadra kívánkozó muzsikája, amelyben csodálatosan megférnek egymás mellett a csárdás, a cigányzene, a bécsi keringő és a fajsúlyosabb dallamok is. S az is kiderül, hogy mit keres egy operettben egy felkapaszkodott disznókereskedő, kicsoda valójában a temesvári pasa örököse, és hogyan lesz egy földesúr fiából a cigányok bárója.
Barinkay: Turpinszky Béla
Saffi: Vörös Edit
Zsupán: Németh Gábor
Czipra: Rikker Mária
Homonnay: Szélpál Szilveszter
Arsena: Galambos Lilla
Ottocar: Laczó András
Mirabella: Csonka Zsuzsanna
Carnero: Bozsó József
Színpadkép: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna
Rendező: Bozsó József

Augusztus 2. (esőnap augusztus 3.) – Dés Mihály: Pesti Barokk
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
Az Orlai Produkció előadása
Budapesti bulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, besúgók. A harmincegynéhány éves Koszta János otthonosan mozog ebben a világban, mégsem találja a helyét. A felhíguló Kádár-korszakban kell léteznie - szeretteit elengednie, zavaros nőügyeit tisztáznia, kezdődő felnőttségét kitalálnia. Mennie vagy maradnia - közben pedig élnie. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? Szerethető, szánalomra méltó, gyenge és erős felváltva.
Egyetlen stabil pont van az életében: a nagyanyja…
És közben: pesti. Rendíthetetlenül pesti.
Dés Mihály regényéből Kern András készített színpadi változatot.
Szereplők:
Kern András
Szabó Kimmel Tamás
Bánfalvi Eszter
László Lili
Schruff Milán
Mészáros Máté
Dramaturg: Upor László
Jelmez: Cselényi Nóra
Díszlet: Ondraschek Péter
Rendező munkatársa: Skrabán Judit és Jánoska Zsuzsa
Rendező: Göttinger Pál
Producer: Orlai Tibor

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
Tel.: 06 94/360-113 e-mail: info@koszegivarszinhaz.hu Honlap: www.koszegivarszinhaz.hu
A rendezvény támogatója: EMMI, NKA, Kőszeg Város Önkormányzata