Kávészünet Tatár József lokálpatriótával
Régen hetedíziglen ismerte az ember a felmenőit
Tatár Józseffel beszélgettünk a Nemzeti Összetartozás Napja előtt. Ő volt a városi megemlékezés szónoka. Néhány éves futó ismeretségünk a beszélgetés során gazdag tartalommal töltődött. Bár Budapesten született, szülei révén alföldi, - karcagi és fegyverneki - gyökerekkel rendelkezik.
-Ifjúkori tapasztalatom az volt, hogy a világvárosba érkező első generációknál a családi tradíció elhalványul a második, harmadik generáció már többnyire nem ismeri a családi múltat, elveszti a gyökereit. Gyermekkorom óta érdekelt a történelem, a családi emlékek kutatása. A régi magyar szokás szerint hetedíziglen ismerni kellett az ősöket, a gyermek akkor vált „felnőtté” , ha fel tudta sorolni felmenőit: ki az apja, nagyapja, dédapja, ükapja, szépapja, ősapja, vagyis kellett ismernie a személyes múltat. Ez számomra nem okozott nehézséget, de azt vettem észre, hogy ez a hagyomány sem igazán érdekli nagyvárosi korosztályom. Nem véletlen hogy a régi értékeket hordozó környezet egyre fontosabb lett számomra.
-2007-ben Novák Tamás barátom hívására érkeztem Budapestről Kőszegre, ahol kezdetektől azt éreztem, hogy itt az értékrend dominál, a világban egyre inkább teret hódító érdek-rend helyett. Az emberek közvetlenek, barátságosak egymással, a városi becsületkasszák, a gazdag történelmi kulturális környezetet, mind helyi patriotizmust tükrözi vissza. Aki máshonnét jött, látja, hogy a becsület, a tisztesség, a kézfogás felülemelkedik olyan dolgokon, amik mindennél fontosabbak.
-Nyomdaipari végzettséggel rendelkezem, a 90-es évek közepétől családi nyomdát üzemeltettem, könyvkiadással is foglalkoztunk. A fő motiváció nem az anyagi haszon, hanem a szocializmus idején betiltott, elhallgatott gondolatok eljuttatása volt az erre fogékony közönséghez. Az 1990-es és a 2000-es években Budapesten – finoman szólva - nem éreztem kellően támogatottnak a nemzeti könyvkiadás irányvonalát, viszont azt is megtapasztaltam, hogy a vidéki lakosság sokkal nyitottabb a patrióta, lokálpatrióta szemléletre. Egy-egy kiadott könyvnek nagyobb visszhangja volt, például a Wass Albert életmű általunk nyomtatott első kötete az Adjátok vissza a hegyeimet című könyv után kaptunk erőteljes visszajelzéseket. Örömmel töltött el, hogy Vas vármegyében hasonló könyvműhelyre találtam, megismerhettem a Szülőföld Kiadó tevékenységét, akik példamutatóan képviselik nem csak a helyi, hanem az országos, sőt Kárpát-medencei szinten is a patrióta szellemiséget.
-Három évvel ezelőtt örömmel fogadtam el a velemi Korona Galéria vezetésére való felkérést, mivel az ott kiállított műtárgyak, festmények, érmék a magyar történelmet mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Idén előadás sorozatot tervezünk indítani Koronakör címmel.
-Véleményem az, hogy a trianoni határokkal felszabdalt Kárpát medence a valós történelmi múlt fundamentumán tud csak sikeres jövőt építeni. Az együttműködés létkérdés nem csak az összmagyarság számára, hanem a helyi közösségeknek, településeknek is. Úgy tudunk igazán sikeresek lenni, ha ismerve múltunkat, hozzá tudjuk adni azt a pluszt, amelyet a korszellem, a társadalmi fejlődés kíván. A jövőbeli generációknak tehát olyan példákat kell mutatni, amelyekből értékeket meríthetnek, amelyekből az sugárzik: Jó magyarnak lenni. Kőszeg ilyen szempontból is példaértékű, három nemzetiség -magyar, német, horvát- lakta, a hagyományok őrzésben is kiemelkedő, nagy szellemi kisugárzású város. Sokkal nagyobb jelentőségű település, mint gondolnánk.
-Kőszegi lokálpatriótaként nagy álmom, hogy az itteni helyi iskolákban tananyag-szerűen oktassák a város történet, ezzel erősítve az ifjúság helyi identitását. Hihetetlen történetei és hagyományai vannak a városnak. Például Kőszeg 1720-ban Magyarország 11. legnagyobb városa volt a maga 3200 lakosával, mögötte 12.-ként Pest következett A temetőben például nemrég megtaláltuk az egyik leghíresebb magyar tűzoltó, Gróf Erdődy Tamás sírját, aki 1908-ban a messinai földrengés hírére elsők között érkezett a szerencsétlenül jártak segítségére. Érdemeit X. Pius pápa a pro ecclesia et pontifice érdemkeresztet kitüntetés¬sel jutalmazta. Gróf Erdődy élettörténete egészen különleges epizódokat is tartalmaz, például az utolsó magyar király boldog IV. Károly gyermekkori barátja, nagy befolyású bizalmasa, később az 1921-es nyugatmagyarországi felkelés idején pedig a kőszegi felkelők vezetője volt. Jó lenne ráirányítani a figyelmet Kőszeg és környékének világhírű tudósaira, például Chernel Istvánra, Almásy Györgyre, Almásy Lászlóra, Herman Ottóra is.
-Az itteni fiataloknak éreznie kell, hogy érdemes kűzdeni a városért, hogy jó kőszeginek lenni. Amikor Trianon után nagy bajban került a város, a kőszegi járás 71 településéből 54 az országhatáron kívülre került. Amikor Kőszeget a magyar Gratz helyett Trianon halottjának nevezték, az itteni közösség akkor sem adta fel. Kőszegnek sikerült régi alapjain újra felemelkednie, mivel a városért tenni akarók kellően erősek voltak hitükben, lélekben, tudásban és akaratban, mert jó hazafiak és jó lokálpatrióták voltak.
-Trianon 104. évfordulóján mondanivalómban ki akarom emelni, hogy nehéz időkben csak akkor tudunk kilábalni a bajból, ha pozitívan gondolkodunk. A pozitív gondolkodás átadása mindig az idősebb generációk felelőssége.
-Legyen kitartásunk az általunk képviselt értékrend szerint élni. A mai világban nagyon sok csábító kisértés van. Az anyagi gyarapodásra való törekvés sokszor felemészti szellemi és fizikai energiát. Néha kicsit lassítani kell. El kell gondolkodnunk azon, hogy mit adunk át a gyermekeinknek az anyagiak mellett. Átadjuk-e megtartó közösségi értékrendet, vagy csak azt az üzenetet kapják: Érvényesítsék érdekeiket mindennel és mindenkivel szemben? Úgy gondolom, ha csak az egyéni érdekek érvényesülnek, könnyen beindul az a mechanizmus, amelynek következtében a gyermek elhagyhatja szülőföldjét, feladhatja a kultúráját.
- Ha Mosonmagyaróváron járok, megállok a „rongyos gárda” emléktáblájánál, mert 1921-ben a nyugat-magyarországi felkelés idején az itteni ifjú gazdászok olyan hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot, ami megérdemli az utókor tiszteletét.
- Vállalom konzervatív világszemléletemet, leginkább családi történetekből merítek, mindig vannak olyan összefüggések, párhuzamok, amelyekre a jelen időszakban is építeni lehet. A múlt példái segíthetnek a mai nehézségek megoldásában. Van egy mondás, ami sokszor eszembe jut: A nehéz idők kemény embereket nevelnek. A kemény emberek jó időket teremtenek. A jó idők gyenge embereket nevelnek. A gyenge emberek meg rossz időket teremtenek. Hogy ez a bölcsesség ne legyen törvényszerű, minden időszakban óvni, védeni kell épített és kulturális környezetünket, vigyáznunk kell megtartó értékeinkre.
Kiss János
Korábbi hírek
- 2024-09-05 - "Habsburg uralkodóportrék a kőszegi városházán"
- 2024-09-05 - Kulturális Örökség Napjai Kőszegen
- 2024-09-04 - Lakossági fórum
- 2024-09-04 - Lukácsháza-Gyöngyösfalu Szüret
- 2024-09-03 - Lomtalanítás 2024.
- 2024-09-03 - LOMILOTTÓ SORSOLÁS AUGUSZTUSI NYERTESEK!
- 2024-09-03 - Kőszeg Város 2024. évi lomtalanításának körzetbeosztása
- 2024-09-03 - dr. Fodor Réka Kőszegen
- 2024-09-02 - PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
- 2024-09-02 - Lakossági fórum 2024.09.11.
- 2024-08-30 - Az idő képei - Wolfgang Horwath kiállítás
- 2024-08-29 - Címkezelés
- 2024-08-28 - Gyermekétkeztetés 2024/2025 tanév
- 2024-08-26 - II. fokú hőségriasztás elrendelése
- 2024-08-26 - Asztalkő Fesztivál augusztus utolsó hétvégéjén
- 2024-08-26 - Concordia Kórusfesztivál
- 2024-08-26 - 41. HISTÓRIA FUTÁS
- 2024-08-26 - 2975_110
- 2024-08-25 - Zsinagóga Napok
- 2024-08-23 - Megemlékezés