Kávészünet Neudl Gábor egykori válogatott focistával

A 100 éve született Lóránt Gyula nevét viselő Kőszegi FC klubvezetője

Neudl Gábor 1967-ben született. Gyermekkorát Kőszegen töltötte szüleivel, testvérével. Az általános iskolát a Bersekben végezte, középiskolába Szombathelyen járt. A sport és a futball szeretete már korán megérintette, hiszen édesapja a foci pálya gondnoka volt, ráadásul ott is laktak. Feleségét, Mariannát 1985-ben ismerte meg, 1990-ben kötöttek házasságot. Egy ideig Kőszegen éltek, aztán mivel mindketten a megyeszékhelyen dolgoztak, oda költöztek. 1996-ban elkészült házuk Gyöngyösfaluban és attól kezdve ott volt az otthonuk. Amikor 2005-ben Gábor gyermekük megszületett, visszatértek a szülővárosba, Kőszegre. Azt tervezik, Kőszeg marad az otthonuk, mert Gábor kötődése nemcsak a városhoz, hanem az itteni sportélethez is erős. Neudl Gáborral, a Lóránt Gyula FC elnökével pályafutásáról, Kőszeg sportjáról beszélgettünk.
–Sportpályafutásom Kőszegen indult. Itt lettem serdülő játékos, majd következett egy évig a Haladás, ahol tagja lettem az ifjúsági csapatnak. Ebben az időszakban még csatárként, vagy támadó középpályásként futballoztam. Alkatomhoz illett mindkét poszt, talán a csatár pozíciót szerettem jobban, de ezekről mindig az edzőm döntött, és ez így természetes, mert csapatjátékról mindig az edző dönt.
–Aztán visszatért Kőszegre.
–A szakközépiskola befejezése után egy évig játszottam a kőszegi felnőtt csapatban, akkor már csak csatárként. Érkezett felém egy megkeresés a Sopron NB2-es csapatától, de mégis a szombathelyi Sabaria csapata mellett döntöttem, átigazoltam 1986-ban. Ebből az időtávolságból is mondhatom, egészen jól éreztem magam a NB3-as csapatban, jól ment a játék. Örömmel emlékszem vissza arra az évre azért is, mert az akkor NB1-es Haladás ajánlott szerződést. Óriási ajándéknak éreztem, ott futballoztam tíz évig. Bekerültem az U21-es válogatottba, játszottam Magyar Kupa döntőt a Haladás csapatában. Ugyancsak szép emlékek ezek, de a labdarugók életének része a csapatváltás, amely velem is többször megtörtént. A Haladás után tettem Bükre egy kitérőt, majd egy újabb váltás után elindultam Ausztriába futballozni. Itt a nyugati végeken jelenleg is jellemző, hogy labdarugók szerződést kötnek osztrák csapattal, ingáznak edzésre és meccsre.
–Az idő múlásával a labdarugók sem maradnak fiatalok, váltani kell.
–Én is megtettem, nem rúgtam a labdát a pályán, hanem tanítottam a kicsi gyerkőcöket. Hihetetlen mennyi örömet tud adni, pedig sokrétű a feladat, több oldalról is próbára teszi az embert. A labdarúgó évek után edzőként gyerekekkel kezdtem el foglalkozni a Lurkó UFC-ben, majd ebben a feladatkörben visszatértem a Haladásba. Titokban vártam is kicsit a Kőszegi SE megkeresését, amely 2011-ben megérkezett. Vállaltam a labdarugó csapat edzői pozícióját, egy év után bajnokságot nyertünk a megyei első osztályban.
–Milyen kihívásokkal találkozott?
–2015-ben a kőszegi labdarúgás érdekei szerint a külön egyesületként való indulás adta a legjobb megoldást a problémákra. Megalakult a Kőszegi FC, nehéz volt a kezdet, de az egyesület egyre jobban erősödött, a sportolói létszám azóta is folyamatosan emelkedik. A TAO rendszer, valamint Kőszeg önkormányzatának támogatásával fejlesztettük a Lóránt Gyula Sporttelepet. Azért, hogy a játékosaink jobb körülmények között tudjanak sportolni. A labdarúgókkal képzett edzők foglalkoznak. A klub először futsal, majd atlétika szakággal bővült. Jelenleg az igazolt versenyzők létszáma közelíti a 250 főt.
–Hogyan épül fel a klubvezetés?
–Molnár Zoltán alelnök, és Őri Gábor szakmai vezetőként segíti egyenrangú partnerként az elnöki munkámat. Az edzések, bajnokságok mellett a klub vezetése sok feladatot ad nekünk. Csapataink eredményesen szerepelnek a bajnokságokban, hazai és a nemzetközi tornákon. Télen próbáljuk teremben tartani az edzést, de ez Kőszegen alig lehetséges, a meglévő termek előttünk zárva vannak. Évek óta eredménytelenül pályázunk sportcsarnok építésére. Marad nekünk a két élőfüves pálya szabadtéren, de hiányzik egy műfüves.
–Mégis eredményesen működnek.
–A nehézségeink ellenére a focistáink fejlődnek, az eredmények egyre jobbak. Egy felnőtt játékosunk a Haladás NB1-es futsal csapatába igazolt. Több utánpótlás játékosunk Szombathelyen a Lurkóban, vagy az Illés Akadémián folytatja a pályafutását. A futsal csapatunk az NB3-as bajnokságban szerepel, többször végzett dobogón. Az atlétikában sportoló versenyzőink – megelégedettségünkre – regionális és országos versenyekről hozzák a jó eredményeket, Arra törekszünk, hogy ne csak sportolók, hanem az edzők is egyre jobb tudásszinttel rendelkezzenek, támogatjuk a továbbképzésüket. Minden sportvezetőnk számára fontos, hogy a játékosokból a legtöbbet hozzuk ki, ne maradjon bennük hiányérzet. Mindez a kőszegi, az olimpia bajnok, Lóránt Gyula maximalista sportszeretetének a folytatása, számunkra a szorgalma, a játéktudása példamutató. Mindezt szeretnénk átadni a fiatal játékosainknak. Talán egyszer lesz valamelyik sportolónkból „Lóránt Gyula”.
–A sporttelep a világhírű olimpikon nevét viseli.
–A Lóránt Gyula Sporttelep nevet 1996 szeptember 14-én vette fel. Az egyesületünk névváltoztatása megtörtént 2020-ban, azóta Kőszegi Lóránt Gyula Futball Club nevet viseljük hazai és nemzetközi tornákon. A város és klub minden évben megemlékezik Lóránt Gyula születésének napján, február 6-án a szülői háznál. Május 31.-e a sportoló halálának napja, nekünk ez a nap, Lóránt Gyula Emléknap, ezen alkalomból különböző sportversenyeket rendezünk. Az idei évben erre a napra több eseménnyel készülünk azért is, mert idén van, február 6-án a születésének 100. évfordulója. Az önkormányzat képviselő testülete január 27-én úgy döntött, hogy a 2023. évet Lóránt Gyula Emlékévnek nyilvánítja. Hárman írtuk az emlékév megtartásáról a szerződést, Kőszeg Város Önkormányzata nevében Básthy Béla polgármester és az Aranycsapat Testület nevében Lomnici Zoltán. Ezzel tudjuk bővíteni a megemlékezést országossá, és reményeink szerint nemzetközivé. Közösen tervezünk olyan programokat, amelyek méltón adják meg a tiszteletet Lóránt Gyula kiváló sportolónak. Ebbe mindenkit szeretnénk bevonni, várunk egyedi javaslatokat, a régi korra emlékeztető emléktárgyakat, de legfőképpen részvételt, sportolóként, nézőként.
Kiss János