Gyerekkorától céltudatosan készült a jobb életre, szülei elváltak, édesanyjánál maradtak testvérével. Tudja mi a küzdelem, végtelenül pozitív személyiség, fakad mindez határtalan optimizmusából, mindenben a jót keresi. Tipikus homo ludens, aki felnőtt korában is hódol a játék örömének. Az idén 11. alkalommal megrendezett Ostromnapok egyik ikonikus alakja, jellegzetes figurája immár kilencedik alkalommal. Janicsár agát személyesít meg. Jó barátja, Avar „Baba” Szilveszter vitte be a műsorba. Azóta barátja Seper András tűzoltóparancsnok Ibrahim vezér és a tűzoltók. Egy jelmezbe beöltözős történetnek indult az egész, felvonult és jól érezte magát. Látva a mosolygós, vele szimpatizáló arcokat, egyre jobban érezte, hogy ez már hagyományőrzés, bele kell ásnia magát a szerepbe, a történelembe. A legapróbb részletekre is figyelni kell. A történészek, levéltárosok, múzeológusok segítették a szerepek megformálóit. Nagyon fontos a hitelesség. Egy szpáhinak úgy kell kinéznie, mint egy szpáhi, egy magyar vitéznek, mint egy magyar vitéz. Kezdetben színészkedtek, aztán rájöttek, hogy ez több annál. Eleinte alig voltak néhányan, ma már „hatalmasra” duzzadt a rettegett oszmán sereg, százötvenen is lehetnek. Deze másik nagy szerelme az ökölvívás. Varsányi Áron edző vezetésével rengetegen csatlakoztak a sereghez. Ma már elmondható, hogy országos rendezvényeken is megállják a helyüket. Aki hagyományőrző, az megpróbál kivetkőzni az orvos, a jogász, a katona, a kőműves mivoltából, úgy beleéli magát a jelmezes szerepbe, hogy ne lehessen kizökkenteni abból. Deze számára ez a három nap életforma. Nemrég a sárvári Nádasdy-napok vendégei voltak.
-Szöveges szerepetek is van?
-Tulajdonképpen improvizálunk. Érdekel a figura, a kora, a társadalmi, történelmi környezete, utánajárunk, nagyot hibázni nem szabad, mert a hitelesség rovására megy. Igaz, amatőrök vagyunk, de nem viselkedhetünk úgy, nem mondhatunk olyat, ami rombolja az illúziót. Soha nem volt tanult szerepünk. Négy-öt karaktert jelenítünk meg. A törökök ásták a pincéket, megitták a jó borokat. Ezt megelevenítve, bekiabál a közönség, hogy Allah tiltotta a szeszt. Ezt másképp lereagálni nem lehet, mint egy -Allah elfordítja a fejét és nem látja! válasszal. A városbírónak és még három-négy főnek van előre megírt szövege, de ők is sokat improvizálnak. Amikor nemrég Sárváron voltunk, a kötetlen program keretében jártunk-keltünk a az emberek között, megállítottak bennünket, közös fotókat kértek. Nem messze tőlünk megpillantottuk Nádasdy Ferencet, aki szintén fényképezkedett. Nem tudtam kihagyni a ziccert, kirántottam a kardomat és odakiáltottam: Nem féled-e a halált Nádasdy? Rögtön érezni lehetett, hogy ott, abban a szent pillanatban a történelem volt jelen. Igen jó érzés volt a szituáció, az emberek időutazás részesei lehettek. Azért volt jó érzés, mert úgy tudsz improvizatív lenni, hogy nincs tanult szöveged.
-Katona voltál, ez segítheti a szereppel való azonosulást.
-Nem tanultam valami jól, a sportot szeretettem, meg a történelmet a mai napig. Habzsoltam az ilyen témájú olvasmányokat. A török kor, meg az 1848-as szabadságharcnak a betyárvilág része volt a kedvencem. Életérzésem: soha ne feledd a múltat, élj a jelenben és reméld a jövőt. Nagyon jó a képzelőerőm. Kezdetben egy szállodában dolgoztam. Sorállományúként tetszett meg a katonásdi, hiszen mindkét helyen emberekkel kellett foglalkozni. Hiszem, hogy magyar ember nem véletlenül születik a világra, nekem akkor az volt a küldetésem, hogy vigyázzam az ország a határait, azon a módon, ahogy ezt kellett. A másik ok az, hogy nekem ez óriási kiszakadási lehetőséget kínált. Igen szegény családba születtem. Ezt láttam kitörési lehetőségnek. Olvasmányaim itt öltöttek testet. Eddigi életemnek egy szakasza, az A lemez lejárt, már a B oldal forog. A lemez A oldala azzal telt, hogy egész életemben bizonyítani kellett a rátermettségemet, az élet tanított meg rá. Igen sok volt a keserűségem, megtanultam, hogyan kell az életet élni. Édesanyámat nagyon fiatalon elveszítettem, de már édesapám, lánytestvérem és két fiam is fentről vigyáznak rám. Lemezem A oldala tragédiákkal teli. Hála a Jóistennek az Ég megadta azt, hogy a B oldal történései kárpótoljanak, van egy gyönyörű 22 éves lányom és egy életerős, 18 éves fiam. Mostani párom sokat segít abban, hogy e három nap történelmi személyisége hiteles legyen. Ő a sminkesem.
-Szeretni kell a várost ahhoz, hogy így vele és benne éljél.
-Imádom Kőszeget, ritka történelmi értéke van. Gárdonyinak köszönhetően Eger várának ostroma nemzeti büszkeségünk egyik oszlopa. Kőszeg ostroma 1532-ben volt, húsz évvel később Egeré. Kőszeg arra már történelem. A szerelem innen adódott. Katonai tanulmányaim is erősítették. Ugyanis Ibrahim vezér, aki végig irányította a hadi cselekményeket, azt mondta Szulejmán szultánnak, hogy táborozzon le a Szultán dombon és onnan figyelje, ahogy ezt a porfészket kisöprik és meg se állnak Bécsig. Szulejmán nem nagyon irányította a sereget, megbízott Ibrahimban. Ibrahim tehetséges stratéga volt. Az Ostromnapokon ezidáig janicsár aga voltam. A harcoló alakulatoknál beszélhetünk agáról, aki minimum ezredesi rangfokozatnak felel meg, vagy városi szinten ő lehetett a rendőrfőnök, mondjuk Konstantinápolyban. Kezdetben feláldozható gyalogos voltam. Kitartó szorgalommal, tanulással eljutottam oda, hogy két évvel ezelőtt a Szultán a nagy tömeg előtt Janicsár agává léptetett elő. Kihirdették az ostromtanácsot, kérték az embereket, menjenek haza, mert holnap itt a török ágyúfüsttől még a napot sem fogjuk látni. A szultán elköszönt a magyaroktól, menjetek, ma még lehajthatjátok a fejeteket, mert holnap már nem lesz mit lehajtani. Ekkor szólt a néphez, ha már itt vagyunk Kőszeg vára alatt, több vitézemet szeretném előléptetni. Így történt, hogy Stipkovits István (Szulejmán szultán) janicsár agává nevezett ki. S mit ad Isten? Ezévben -óriási elismerésképpen- pedig Kelet-Anatólia pasája címet kaptam tőle. Tudni lehet, hogy Kelet-Anatólia a legnagyobb és leggyönyörűbb területű régió, itt található az ország legmagasabb csúcsa az Ararát-hegy, 5137 méterrel. Itt ered az ország három fő folyója, az Araksz, az Eufrátesz, és a Tigris. A pasa az Oszmán Birodalom fő katonai-közigazgatási vezetőit illető méltóság, cím volt.
Így Deze mostantól a legnagyobb török régió kormányzója is a kőszegi Ostromnapok idejére, osztozva a rangon Varsányi Áron pasával.
Kiss János