Asztali számítógépén az év legviccesebb természetfotója villan fel, amint a három bagoly közül az egyik éppen kétségbeesetten kapaszkodik vissza társai mellé, mert lecsúszott az ágról. Kércz Tibor képei hamarosan láthatók lesznek „élőben” is a Látogatóközpontban. Blankával való beszélgetésünk során további gyönyörű természeti képek kúsznak a monitorra. Édesapja, Kóródi Sándorszakmáját tekintve lakatos, de inkább kiváló gombászként ismerik. Lánya tőle örökölte a természet szeretetét, a hegy minden ösvényét ő tanította neki. Édesanyja évtizedekig a kőszegszerdahelyi iskolában tanított, de nyugdíjba már a Balogból ment. Blanka ugyan Szegeden született, de háromhónapos korától itt él Kőszegen. Mostanra párjával és kutyájával egy kis családi házban és nagy kertben, a saját maga által ültetett növények között. Édesapja itt szerette meg a hegyeket. Németh Lacival töviről-hegyire bejárták az egész hegyet. Igen sok túrát vezettek, ahová az érdeklődő kislány is velük tarthatott. Amikor már szabad volt felmenni az Írott-kőhöz, -fényképük van róla- az elsők között voltak. Blanka az általánosban a Bersek Iskolában sporttagozaton tanult, a Jurisich Gimnáziumban a biológia speciális osztály tanulója volt. Kiváló szaktanárainak és szülei mindenkori támogatásának köszönheti, hogy biológia-testnevelés szakos tanár lett. A diploma megszerzése után három évig kollégiumi nevelőként dolgozott. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság álláshelye a kiteljesedés lehetőségét csillantotta meg számára. Természetvédelmi őrnek vették fel, mely sokrétű feladatot foglal magában. A védett és a nem védett természeti területek őrzése, ellenőrzése, megóvása a fő feladata. Csinos egyenruháját is megmagyarázza rögtön.
-Hatósági személyek vagyunk, az ellenőrzésektől, az egyeztető tárgyalásokon át, az irodai munkáig sokrétű feladataink vannak. Van ebben terepi munka, területkezelés, monitorozás, kutatási munka és madármentés is, a gyógyítástól aszabadon engedésig. Az Észak Vasi Területkezelési Osztályon. Kilenc főből ketten vagyunk őrök, az osztályvezetővel Harsányi Krisztiánnal. Minden természetvédelmi őrnek saját őrkerülete van, hozzám tartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, valamint Vas megye északi része Jáktól Nagygeresdig, összesen 49 település. Székhelyünk a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, amelyhez szervesen hozzá tartozik a Chernel-kert. Az állandó kiállításainkon túl időszakos kiállításaink, rendezvényeink vannak. A Zöld Jeles Napokhoz kapcsolódóan előadásokat szervezünk . Szakvezetéseket, csoportvezetéseket tartunk.
-Hová kérhető szakvezetés?
-A Chernelkertbe is, és a hegyre is. Ezeket a feladatokat nagyon szeretem. Magunk is hirdetünk speciális túrákat, de sok csoport konkrét kérésekkel jelentkezik be hozzánk. Csak azt kell megmondaniuk, hogy mennyi időt szánnak rá, mit szeretnének látni és milyen nehézségű legyen az út. A többi az én dolgom. Közkedvelt az Írott-kő, a Hétforrás, az Óház tető, A túrák alkalmával a természeti értékek bemutatásán túl egyéb témák is szóba kerülnek Az újabb generációk számára már írott történelem a határőrizet a határőrökkel, a szögesdróttal együtt. Nem is igazán értik, hogy miért nem lehetett csak úgy felmenni például a Hétforráshoz. itteni épületegyüttes az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került. Sajnos, nem lehet megmenteni, a jövőben elbontásra kerül.
-Mi tudható a többi egykori katonai objektum sorsáról?
-A Keresztkút 1-nél vendégházak működnek, és felújítás alatt áll a volt laktanyaépület. A Keresztkút 2-őt mi kaptuk meg, az egy kisebb épület. . ) A sorsa még kérdéses. A Hörmann-forrást a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vette át.
- A környezettudatos nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Hogyan tudnak ebbe a feladatba bekapcsolódni?
- Kiemelt fontosságú számunkra a környezeti nevelés, a szemléletformálás. A legfogékonyabb célcsoportjaink a gyerekek. Jó a kapcsolatot ápolunk a helyi iskolákkal, óvodákkal. Gyakran hívnak bennünket egy-egy előadás tartására, illetve programjainkra mi is várjuk a gyerekeket. Ezek a találkozások sok mindenre jók, mert eddig megválaszolatlan kérdések kerülnek elő. Sokan nem értik például, miért viselünk egyenruhát természetvédelmi őrként. A társadalom minden szegmensével van valamilyen jellegű kapcsolatunk. Így a Rendőrséggel, a Katasztrófavédelemmel, a Vas Megyei Kormányhivatallal, ahol a Zöldhatóság működik, a Vízügyi Igazgatósággal, az Erdészeti Igazgatósággal. Ezen kívül civil szervezetekkel, köztük az Írottkő Natúrparkkal, de magán erdőgazdálkodókkal is. Folyamatosan keresnek bennünket tanácskéréssel magánszemélyek. Egyre több esetben kérnek segítséget vadon élő állatokkal kapcsolatos problémáikkal: harkálykárosítással, denevérekkel gólyafészekkel, fecskék fészkelésével jó, ha kérdeznek, ez esetben nem tesznek tönkre valamit hozzá nem értésből. Egyre többen tudják, hogy létezünk, így akik szeretik az élővilágot, megkeresnek bennünket. Ilyen a madármentési feladat is, amit a Chernel-kertben végzünk. Több mint száz, vadon élő, sérült madarat ápolunk. Főként Ragadozó madarak, melyeket áramütés ért, vagy nekiröpültek az autó szélvédőjének, épületek ablakfelületének. Sok fészekből kiesett fiókát nevelünk. Mentőközpont vagyunk, ami azt jelenti, hogy csak az olyan sérüléseket kezeljük, amikhez nem kell orvosi ellátás. Együttműködési megállapodásunk van a Szombathelyi Állatkórházzal, súlyos esetekben az ottani állatorvosok látják el a beteg állatokat. Akiket nem tudunk visszaengedni a természetbe, azokat itt tartjuk, tápláljuk, gondozzuk. Gyakran születnek egészséges fiókáik, akiket viszont visszavadíthatunk.
-A látogató gyerekekből tudnak utánpótlást nevelni?
-Mindig van rá példa. Tavaly szerveztünk egy természetvédelmi tábort a kőszegi iskolákban tanuló gyerekek részére. Jó tanuló gyerekeknek volt ez jutalom, sok-sok terep programmal, madármegfigyeléssel. Távcsövet kaptak és a szakembereink vezetésével madár meghatározást végeztek. Vizuálisan és hangok alapján is. A táborozók és minden ember számára az állatokkal való közvetlen érintkezés lehetősége a legnagyobb élmény. Ezek a ragadozó madarak nem igénylik a simogatást, nem kiscicák, nem kiskutyák. Ők vadonélő állatok, már az is nagy élmény, hogy közel kerülhetünk hozzájuk. Minél fiatalabbak a gyerekek, annál nyitottabbak. A legérdeklődőbbek az ovisok, az ő érdeklődésüket kell fenntartanunk az általános iskolában és a középiskolában. Amint megszerettettük velük a természetet, biztosak lehetünk abban, hogy felnőtt korukban óvni fogják az élővilágot. A természettel való ismerkedés nem csupán tudományos ismeretek elsajátításában merül ki, hanem egyéb járulékos haszna is van. A természet emberi értékeket erősít, önfegyelemre, alázatra, az élet tiszteletére tanít.
- Jól el van látva a hegy útbaigazító, informáló táblákkal?A határsáv idején ezekre nem volt szükség.
-Talán több is a jelzés, mint kellene, szinte már zavaró az a táblamennyiség, ami a hegyen van. Újakra nincs szükség, a meglévők karbantartására viszont oda kell figyelni. Mi, természetvédők tudjuk, hogy az egykori elzártságnak is megvolt a maga előnye, hiszen érintetlen maradhatott a természet. A Kőszegi-hegységbe évtizedekig nem lehetett feljutni, vagyis a fennmaradt természeti értékek jórészt a határsávnak köszönhetők. Ma már a negatív tapasztalataink egyre erősödnek. Szomorúan tapasztaljuk a megkapott szabadsággal járó torz magatartást egy-egy esetben. A védett természeti környezetben új utakat létrehozva off-roadoznak, terepmotoroznak, quadoznak, vagy speciális biciklikkel száguldanak a fák között. Ezek természeti és védett természeti területen jogszabályellenes tevékenységek. Védett természeti területen minden technikai sport végzése természetvédelmi engedélyhez kötött. Mint hatósági személy jogosult és köteles vagyok helyszíni bírságot kiszabni, feljelentést tenni az ilyen esetekben. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál tizenegy természetvédelmi őr van, és ebből öten nők. Minden technikai eszköz a rendelkezésünkre áll, hogy a helyszínen intézkedjünk. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett terület, része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetetésű területeket magában foglaló Natura2000 hálózatnak, ahol szigorú szabályokhoz kell igazodnunk. A Kőszegi-hegységben olyan ritka értékek vannak, amelyek máshol az országban nem fordulnak elő. Ilyen a fehér sáfrány, a hármaslevelű kakukktorma. Láthatunk hegyi ledneket, alpesi tarsókát és osztrák tarsókát is. Csak itt él hazánkban az alpesi cickány és három futóbogár faj Ritka madaraink közé sorolható a fokozattan védett fehérhátú fakopáncs, a kis légykapó hogy csak néhányat említsek. Kevesen tudják, hogy számos védett gombafaj és védett mohák is találhatók a Kőszegi-hegység erdeiben. Érthető talán, miért is vigyázunk annyira a hegy különleges élőhelyeire. Az élettelen természetet is óvjuk. A Kőszegi-hegységben számos sziklaképződmény is van, mint például a Kalapos-kő, barlang is akad, ezek néhány méteresek, nem látogathatók, de a védett denevérfajok számára ideális élőhelyek.
- Rendezvényeik közül, melyiket emelné ki?
- A Miénk itt a rét, madarak és fák napi rendezvény a legnagyobb, 6-800 embert megmozgató városi eseményünk. Az Írottkő Natúrparkért Egyesülettel közösen rendezzük, idén 11-dik éve. Chernel István 1902-ben elsőként rendezte meg Magyarországon, Kőszegen a Madarak és fák napját, e programmal az ő tiszteletére hagyományt igyekszünk teremteni.

Kiss János