Kávészünet Katona Szilveszter hegyi kerékpározóval

A Kőszegi Kerékpáros Egyesület alelnöke is a "Katonaszili". A sportág gyorsan meghonosodott Kőszegen is. Általa egy sor olyan fogalommal ismerkedett meg az a réteg, amelyik tekeri a pedált, melyek a csak gyalogosan közlekedőknek hangzanak idegenül és a jelentésüket sem mindenki ismeri.

A hillclimb az a versenyszám, ahol szinte csak felfelé taposás van. A cross country pedig a legklasszikusabb, ebben vegyesen van felfelé és lefelé menet egy 10 km-es körpályán a kategóriáknak megfelelő számú köröket teljesítve. A freeride napjaink talán legnépszerűbb szakága, ez már viszonylag nagy rugóúttal rendelkező bringát igényel a nehezebb terepviszonyok miatt, de még itt is van felfelé mászás és lejtőzés egyaránt. A downhill a leglátványosabb, legextrémebb műfaj, ahol a lejtőzésé a főszerep, épített akadályokkal, kanyarokkal ugratókkal tarkított pályán kifejezetten erre a célra épített bringákkal. Persze ezzel akad a legtöbb “probléma” a hatóságok részéről, mert jelenleg legálisan a közelben szinte csak Ausztriában űzhető! Ennek a sportágnak hódol Katona Szilveszter és csapata. Kőszegen született és nőtt fel, anyai ágon kőszegi, apai ágon hegyaljai felmenőkkel. A kerékpározás már óvodás korban beszippantotta és azóta fontos része az életének. Az erdő és a Kőszegi hegység szeretete pedig valószínűleg a génjeiben van. Apai dédapja Klee Vendel erdőőrként szolgált a húszas évektől a hegység minden fáját, zugát ismerve. Anyai dédapja pedig 1925-ig a Szabó hegy tulajdonosaként gazdálkodott és látta vendégül a hegységben túrázók, kirándulók sokaságát. A Balog Ádám Általános Iskolában Szilveszterék voltak az utolsó végzős osztály a régi épületben. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Ipari Szakközépiskolában érettségizett, utána gépjármű villamossági műszerész lett, a szakmában dolgozik a testvérével közös műhelyükben. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület alapító tagja és alelnöke. Lassan 12 éve, hogy megnősült, egy kilenc éves kislány büszke apukája.

-Gyerekkoromban a városban a bicajozás inkább a közlekedés része volt, sportként nem volt jelen. Legföljebb édesanyámmal kerekeztünk a Hegyalján. Igazából bármelyik hobbi, vagy sport drága manapság,de meg lehet találni benne az örömöt bármilyen felszereléssel...

-A hegyi kerékpározás a 90-es évek elején jelent meg Magyarországon. Mivel Kőszeg adottságai, főleg a vasfüggöny megszűnését követően kitűnőnek bizonyultak, gyorsan elterjedt itt is. Komoly életre szóló barátságok alakultak ki a hegyen átélt kalandok során, felfedezve a gyermekkorunkban ismeretlennek számító területeket is.

-Helyi egyesület híján a Soproni Heavy Tools SC színeiben sokan versenyeztünk a Cross Country magyar bajnoki sorozat MTB versenyein. 1998-ban Maitz Árpád önkormányzati képviselő segítségével megrendeztük a város első hegyi kerékpárversenyét “ Ó-házi buli” néven. Akkoriban még mit sem sejtve arról, hogy később egy ilyen rendezvény lebonyolításához a Nemzeti park, az Erdészet és újabban már a Vízügyi igazgatóság engedélye is szükséges.

-1999-ben keresett meg minket Stampf Ferenc, hogy alakíthatnánk egy saját egyesületet Kőszegen. Az ötletet gyors tettek követték, Ferenc vállalta az elnök és “a mindent elintéző, megoldó” szerepet, én az alelnökét és mindent ami a bringázáshoz kapcsolódik.
-Magyar Mountainbike Szövetség tagjaként különböző szakágak országos bajnoki futamainak adhattunk otthont, az extrémnek mondható Downhill versenyektől a 3-400 fős maraton versenyekig. Az elmúlt 22 év közül egy sem telt verseny szervezés nélkül. Az utóbbi tíz évben a Kőszegi Citycross belvárosi mountainbike körversenyünk és az Írottkő Hillclimb hegyikerékpáros és terepfutó versenyünk az amit minden környékbeli bringás izgatottan vár évről évre. A Citycross szerves része lett az autómentes naphoz is köthető Minicitycross versenyünk, amivel egyre több fiatalt sikerül nyeregbe ültetni.

-Stampf Ferenc nyitottságának köszönhetően voltak évek, amikor a helyi paintballosokat vettük a szárnyaink alá, önálló szakosztályként. 2002-től Horváth András vezetésével 15 fős testépítő szakosztályunk is van, melynek a Lóránt Gyula Sporttelep ad otthont. A bringás része is eléggé sokoldalúnak mondható. Az elmúlt években volt, hogy a versenysport dominált, de voltak évek, amikor inkább a szabadidős tekerés és a turizmus kapott nagyobb hangsúlyt.

-Bárkit szívesen fogadunk tagjaink sorába. Az igazán aktív tagok száma 10-20 fő között mozgott, de nagyon sok olyan bringás van akik bár hivatalosan nem tagok, mégis aktívan alakítják a térség kerékpáros fejlődését és segítenek, amiben kell.
Ha a vírushelyzet végre megengedi, akkor 2021-ben szeretnénk újragondolni az egyesület működését. Sok változás és új lehetőségek is adódtak, az utánpótlás nevelés egyre növekvő igényét is szeretnénk kielégíteni. Egységes csapatmez létrehozása is régóta tervben van. A bringákat mindenki maga szerzi be az ízlésének, stílusának, anyagi lehetőségeinek függvényében. Akadnak, akiknek akár három-négy is van. Richárd testvérem is a kezdetektől tagja az egyesületnek.

-Évekig a Csónakázó tónál lévő Kerékpáros Centrum adott otthont, ami egy Nyugat-dunántúli regionális kerékpárkölcsönző hálózat részeként valósult meg akkoriban. Azonban a kerékpárok bérbeadása még a csónak és vizibicikli kölcsönzéssel együtt sem fedezte, akár egy ember bérét sem. Az épület fenntartása, vagy más jellegű hasznosítása pedig meghaladta az egyesületünk lehetőségeit. Jelenleg az egykori síház a fő bázis, kicsit nomád, de hangulatos formában.

-Vas megyében rajtunk kívül csak a Szombathelyi Tekergőket tudom megemlíteni. Sopronban és Zalaegerszegen nagy hagyományokkal rendelkező, komoly sportegyesületek vannak kiemelkedő utánpótlás neveléssel

-Tíz évvel ezelőtt -mint egyesület is- tudtunk a hegyi illegális pályák létezéséről, de az incidens kirobbanásáig igyekeztünk elhatárolódni a dologtól. Beértük azzal, hogy a normál terepkerékpározás megtűrt volt a hegységben, de ezen a ponton úgy éreztük muszáj lépnünk valamit mielőtt tovább fajulnak a dolgok. Egyesületünkbe fogadtuk a bajba jutott downhilleseket, önálló szakosztályt alapítva. Egyeztetéseket kezdeményeztünk az Őrségi Nemzeti Park vezetőségével és munkatársaival és bekapcsolódtunk az Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság közjóléti fejlesztésének tervezésébe, ahol az erdészet kerékpározható útvonalak kijelölését is célul tűzte ki. Számos számunkra elfogadható útvonal javaslatot nyújtottunk be családi és sport célú tekerésre egyaránt. Csak annyi valósult meg ezekből a kérésekből, hogy időközben az erdészet kék színű bringás jelzésekkel kijelölt pár -mountainbike-os szemmel nézve- ingerszegény túraútvonalat.

-Belekezdtünk egy legális downhillpálya engedélyeztetésébe is, de átütő sikert nem sikerült elérnünk....eddig. 2019-ben Kőszeg város felkérésére a Veloregio program keretében elkészítettünk egy masterplant a térségben megvalósítható mountainbike túraútvonalak kijelöléséhez. Ennek során újból egyeztettünk a hatóságokkal és az erdészettel és ha nem is minden ponton találkoztak az álláspontok, de talán közeledtek. Ugyanennek a programnak részeként az egyesületből négyen elvégeztünk egy kerékpáros túravezető képző tanfolyamot sok hasznos ismeretet szerezve az osztrák VAVÖ szakoktatóitól. Érdekes fejezet volt a speciális igényű emberekkel való túraszervezés elsajátítása is. Idei évben újabb feladat vár ránk! Tervben van egy közös osztrák-magyar mountainbike régió létrehozása a Kőszegi hegységben a Tatzmannsdorf-Rohonc-Kőszeg-Lockenhaus-Bernstein által közrezárt területen. Magyar oldalon kapcsolódásként egy Vasfüggöny trail elnevezésű ingergazdag nyomvonal létrehozását szeretnénk nagyrészt a régi 100-as rendszer nyomvonalán összekapcsolva Bozsokot, az Írottkőt és Kőszeget. Ennek előkészítése is a Veloregio program keretében kezdődhet meg.

-Nagyon jól sikerült tavaly augusztusban a Gyárfütty Kupa.
Városunk felkérésére elvállaltunk egy szemléletformáló kampány sorozatot az újonnan megvalósult kerékpárutak és kerékpározható útvonalak népszerűsítésére. Ennek a fénypontja volt a Gyárfütty kupa, ami felülmúlta minden várakozásunkat. Az, hogy lesz-e valami folytatása, még a jövő zenéje...
Kiss János