Kávészünet idősb Bodorkós Béla autószerelővel
Fiával együtt Szent Kristóf- díjasok a kuncsaftok elégedettsége alapján
A Gyöngyös patak partján, a benzinkút mögött lévő Autóklub területe első látásra inkább szanatóriumra emlékeztet, a csodálatosan illatozó hársfák övezte, udvaron lévő épülettömb kívül-belül rendben van. A kéklő Kőszegi hegyek a nyugati oldalról árasztják a nyugalmat, ahogy beszélgetőpartnerem is. Tisztaság, ragyogó rend uralkodik e „jármű szakrendelőben”. Egy szombat délelőtt váltottunk szót idősb Bodorkós Bélával, az Autóklub lelkével. Igaz, hogy 2011 óta nyugdíjas, de még mindig tevékenyen -bár hivatalosan csak félállásban- vesz részt az Autóklub munkájában, joggal nevezhetjük őt a szakma rangidős képviselőjének, tudása, képességei alapján kijár neki ez a tiszteletbeli elöljáró titulus. Ma hazánkban ő a leghosszabb ideje az Autóklub alkalmazottja. Földrajzilag a közeli Pusztacsó melletti Benkeházáról érkezett Kőszegre. Szülei házát Szombathelyen bombatalálat érte a háború végén és az ottani gazdaság gondnoka Kálmán Gyula, a nagybácsi odahívta őket lakni. Csodálatos gyermekkora volt a természet ölén, végtelen szabadság a jó levegőn, sok-sok kis társával az egykori uradalmi majorban. A gondtalan gyermekkor 10 évesen, édesapja halálával végérvényesen elmúlt, amikor egy hirtelen jött vihartól elszabadult állatokat próbáltak visszaterelni a karámba. A hideg, jeges esőben bőrig ázott édesapa 37 évet kapott a sorstól, elvitte a tüdőgyulladás. Minden megváltozott. Az özvegyen maradt édesanya testvére 1965-ben Kőszegre hívta őket, hogy segítségükre lehessen a gyereknevelésben is. Az iskolát részben Pusztacsóban és Kőszegpatyon járta, a nyolcadikat már a Balogban végezte. A Műszaki KTSZ-ben lett ipari tanuló, az autószerelő műhelybe került, ahol Vörös Feri bácsi lett a mestere.
-Akkortájt még kevés autó volt, inkább kerékpárokat és kismotorokat hoztak javítani. A falusi nénik, bácsik nagyon sokan kerekeztek a környező falvakból a piacra. Mindig akadt velük valami tennivaló, kilukadt a gumi, elszakadt a lánc, nem működött a dinamó, zörgött a sárhányó…És persze azonnal javítani kellett. Feri bácsi fokozatosan feljebb léptetett, utána a kismotorokhoz, majd a nagymotorokhoz osztott be. Azokat is nagyon megszerettem. Aztán megjelentek az autók, egyre több lett. Igen precíz ember volt ő. Azt szokta mondani, hogy olyan motor nincs, amit nem lehet szóra bírni. Nem engedte leszólni a régi, kiszolgált motorokat, autókat, azt tartotta, hogy a megrendelőnek ez a legkedvesebb járműve, azért akarja megjavíttatni. Ezt a mentalitást én is magamévá tettem, sokszor hoztak nekem is kosárban egy váltót, vagy motort, de az volt az öröm, a sikerélmény, amikor újra működött. Megtanultam autót fényezni, megszereztem a mestervizsgát, kiváltottam a másodállást. Egyre több munkám lett, a KTSz meg kezdett leépülni. 1985-ben főállásban kezdtem magánvállalkozóként működni. A régi Autóklub műhelyét- a volt Gépműhely udvarán - béreltem. Ott mindennel foglalkoztam, motorral, sebváltóval, ha kellett fényeztem és felfigyeltek a volt autóklubosok rám.
-A mostani Autóklub épületét 1986-ban kezdték építeni itt a benzinkút mögött. Az előző az említett eldugott, kis helyen volt. Látták, hogy mennyi motor, autó van mindig a parkolómban. Megkerestek, hogy nem lenne-e kedvem újraéleszteni az autóklubos életet Kőszegen. Tetszett, hogy egy új műhelyt üzemelhetek be, ott fogadhatom a kuncsaftjaimat és van lehetőség arra, hogy ha kell, bővüljön a műhely és minden adott volt. Megtetszettek a lehetőségek, a fejlesztések, és igent mondtam. Volt fékpad, futóműállítási lehetőség, Másodmagammal 1987-ben kezdtem, aztán fokozatosan jöttek a régiek mellé az új kuncsaftok. A műszakira korábban is felkészítettem a járműveket, de Szombathelyre kellett vinni vizsgáztatni őket. Megszereztem a vizsgabiztosi képesítést is, így már nem kellett a megyeszékhelyre járni emiatt. Eleinte heti két alkalommal volt műszakiztatás, aztán mindig nagyobb lett az igény. Bővíteni kellett a műhelyt. Minden nap vizsgáztathattunk. Aztán volt a zöld kártyás időszak, mely a károsanyag kibocsájtást volt hivatott korlátozni. Ma már a műszaki vizsgával együtt történik ez az akció.
-A bővítés 2016-ban történt, 2017-ben nyílt meg. 35 éve működik ismét az Autóklub. A műszaki vizsgák mindennapos bevezetése miatt volt erre szükség, hogy a javításokat is tudjuk folyamatosan végezni. A régi csarnok maradt a vizsgáztató, az új meg -két beállással- a javító műhely.
-Két fővel kezdtünk, majd lett egy adminisztrátorunk és még két szerelő. Tehát velem együtt 5 fős üzem lettünk. A fiam -ifjabb Bodorkós Béla- 2004-től van nálunk. Már gyerekként sokat volt velem, hál’Istennek szívta magába a tudást, szerettünk egymással dolgozni. Ismerjük egymás mozdulatait. Abban az évben végzett a Savariában, gyakorlaton nálunk volt, kértem, hogy vegye komolyan a dolgokat, mert nyugdíj után neki szeretném átadni a cég vezetését. A főnökeim 11-ben elengedtek nyugdíjba, azzal, hogy maradjak továbbra is. Szeretek itt lenni, szeretem a szakmámat és szeretném tovább csinálni. Annak idején mondtam a fiamnak, hogy ha elmegyek nyugdíjba és te viszed tovább a dolgokat, szívesen maradok. Azóta 4 órában dolgozom, ami úgysem annyi. Neki is megvan minden vizsgája, sőt a klíma töltéshez is megszerezte. Szeretem a fiatalokat, szándékosan vettem magam mellé őket, hogy minél tovább tudják vinni a klubos életet. Így került ide Karádi Zsolt, a fiam ifjabb Bodorkós Béla, Zsótér Dániel és Ebergényi Dia adminisztrátor. Kezdetben a feleségem, Ildi vitte az adminisztrációt. Ezért is tudja nekem garantálni azt a megértő családi hátteret, ami nélkül nem működne zavartalanul az üzem, hiszen előfordul, hogy zárás után is maradni kell, mert csak akkor tud jönni a kész autóért a kuncsaft.
-Bár van Sárga Angyal mentőautónk, de hivatalosan nem mentünk. Cégen belül ketté vált a javítás és a mentés. Persze, munkaidőben mi is kimegyünk gyors segítséget nyújtani, de munkaidőn kívül ez nem működik.
-Az autószerelő nem állhat meg a fejlődésben. Meg kell ismerni az elektronika csodáit, a számítógépes hibatörlést, diagnosztizálás fortélyait. A műszaki vizsgáztatás addig meg sem kezdődhet, míg a számítógép kimutatta hibát ki nem javítják, sőt addig nem is lehet folytatni. Autóklubunk elsőként szerezte be az új műszereket, ebben úttörő volt, folyamatosan továbbképzéseken veszünk részt. A modern autók megkövetelik a szerelőktől, az adminisztrátortól a folyamatos megújulást.
-Hogy kiből lesz jó autószerelő? Az évek során ezt is sikerült kitapasztalnom. Figyelem, érdeklődés, próbálkozás, gondolkodás, kreativítás és legfőképpen kitartás kell hozzá.
-Márk nevű unokám most kezd a Savariában Szombathelyen, azt kérte tőlem, hogy addig maradjak, amíg ő is hazajön, mert ő is itt szeretne dolgozni. Örülök, hogy a fiam után az unokám, Márk is folytatja a szakmát. Így lassan három generációs lesz a kőszegi Autóklub, remélhetőleg továbbra is az autósok védőszentje -Szent Kristóf- támogatásával.
Kiss János