Kávészünet Giczy József könyvkereskedővel

Bezár az antikvárium…

Beszélgetésünk apropója, hogy augusztusban felszámolja a város egyetlen magán könyvkereskedését, ebben a ciklusban már nem is politizál, a sport azonban újra visszatért az életébe, de másként.

Beszélgetésünk apropója, hogy augusztusban felszámolja a város egyetlen magán könyvkereskedését, ebben a ciklusban már nem is politizál, a sport azonban újra visszatért az életébe, de másként. Hamar kiderül, hogy jó értelemben vett konzervatív vallásos ember. Neki is voltak az életben olyan nehézségei, melyek során közelebb került a Teremtőhöz, úgy érzi, támasza nélkül már sokkal korábban feladta volna. Tanulságosak a képviselői évei, mert közben nagyon sokat változott az életfelfogása, életszemlélete, sokat tanult általa és belőle. Emberekkel találkozott, beszélgetett olyan viszonylatban, mely a képviselőségből adódik. Kitárulkozott előtte az a világ, melynek a 23 itt töltött év során, leszámítva a négy évet -talán mint sokan mások- továbbra is csak külső szemlélője lehetett volna. Több mint harminc könyvet adott ki önállóan, vagy vett részt megjelentetésükben. Kiadta a Kőszegi Hírmondót, a kőszegi falinaptárt is ő készítette a saját fényképfelvételeivel. Egyik évben anyagiak miatt majdnem elmaradt a História Futás, vállalta a megrendezését, hogy ne szakadjon meg a hagyomány. Üzlete -az első két évet leszámítva- mindig a Városház utcában volt. Kőszeghez gyermekkorától kötődik, hiszen nagyszülei itt éltek. Sokat volt náluk. Kőszeginek érzi magát, Szombathelyt csak szülővárosának tekinti, no meg ott járt általánosba. A gimit a Jurisichban végezte. Érettségitől kezdve dolgozik a könyves szakmában. A megyében vállalkozóként a leghosszabb ideje űzi e foglalkozást. Ma is hozzátartozik mindennapjaihoz a mozgás.
-Döntésedhez hozzájárult-e a Gutenberg-galaxis, a nyomtatott könyv háttérbeszorulása az elektronikus eszközök, az internet, az elektronikus könyv, a Google, meg a többiek javára?
-Kezdetben elképzelni sem tudtam, hogy ismeretforrás gyanánt a könyvön kívül más is létezik. Az említett technika megjelenése az utóbbi években arra ösztönzött, hogy méginkább kitartsak, hitet tegyek mellette és missziót folytassak részben a fiatalok irányába, hogy megszeressék a könyvet. Ha már egyszer betévedtek az üzletbe, biztos, hogy hatással voltam rájuk. Ha másként nem, úgy, hogy a kezükbe adtam egy-egy könyvet, hozzáfűzve, hogy olvassátok el, ez nekem gyerekkoromban nagyon tetszett. És akkor vagy elolvasták, vagy nem. A könyv soha nem szűnik meg. Amíg ember él a földön, nyomtatott könyv mindig lesz. Jöhet bármilyen virtuális csoda, soha nem megy ki a divatból. A DVD nem engedi a kreatív fantáziát működni, mindent megmutat, aminek következtében egyensémák jelennek meg a fejekben. Amikor elolvastam a Robinsont, képzeletben kialakítottam magamnak azt a világot, amit az olvasottak alapján elképzeltem. A filmet megnézve láttam, -az én fantáziámban- egy másik helyszínen követtem az izgalmas történéseket. Hogy melyik volt jobb? Azt hiszem, nem kérdés. Az elektronikus média iszonyatos befolyásoló erővel bír. Sajnos, már az óvódások is viszik magukkal az okostelefont, fent vannak a világhálón. Ez nem ad tudást, a tudást az adja, amit elolvas, amibe beleéli magát. Nyelvünk olyan csodálatos eszközünk, hogy tulajdonképpen majdnem mindegy, mi a történet, segítségével el tudjuk képzelni az eseményeket, megismerhetjük a szereplők jellemét, véleményt formálhatunk róluk, drukkolunk nekik, vagy ellenérzésünk támad irántuk. Gyerekkoromban rengeteget olvastam.
-Visszatérve a kérdésemre, augusztus elsejétől hátat fordítasz Kőszegnek?
-Maradok Kőszegen, a hátralévő életemet itt szeretném leélni. A boltot zárom be, 23 éves kőszegi vállalkozásomat szüntetem meg augusztusban. A kezdetben hitelből indult vállalkozásnak pénzügyileg is voltak sikeres évei, de több volt mint egy gazdasági formáció. Az évek során Kőszeg kulturális életének vált részévé. Talán hiányozni is fog…
-Mit keresnek a vevők ma az antikváriumban?
-Sokan keresik a kötelező olvasmányokat, vagy amire a reklámokban figyeltek föl. A két világháború közötti időszak kiadványai is népszerűek, az új könyvek megtalálhatók a multiknál. Pontosabban náluk találhatók az új könyvek, velük nem lehet versenyezni, a magánboltok lényegesen rosszabb feltételekkel kapják azokat a kiadványokat. Ezzel szemben az antikvárium végtelen szabadságot ad. Semmihez nem fogható élmény egy régi könyvet lapozni, hiszen mesterművek ezek a bőrbe, műbőrbe, vagy bársonyba kötött, keménytáblás, bordázott, kézműves darabok. Ezek tényleg kézi munkák, kézzel kötötték, ragasztották, préselték és aranyozták őket. Én a dohányboltok helyett elsőként biztos a könyvesboltoknak adtam volna a nemzeti jelzőt. A nemzet megmaradásának a feltétele a nyelv, az irodalom, az emlékek, a történelem ismerete. Az pedig a könyvekben található. Nyelvünk írott, könyv formában is jobban tükrözi a Nemzetet, mint a dohányboltok. A nemzeti könyvesboltban csak olyan könyvek lennének, amelyek ezt a célt szolgálják. Sajnos, bizonyos könyvek nem kerülnek be a kereskedelmi forgalomba. Előadások, közönségtalálkozók során a szerzők maguk értékesítik azokat.
-A sporttal hogy állsz?
-Amiről eddig beszéltünk az a hivatásom, a szakmám. A sport az életem. Már az általánosban jelentkezett mozgásigényem. Felsőben go-kartoztam, a Haladás serdülő csapatában fociztam, mert az menő volt. Egyszer elvittek egy mezei futóversenyre. Az megérintett. Gimista voltam, amikor elmentem nyáron úszni. Az edzés reggelente volt, a víz meg hideg. Hazafelé megláttam a Haladás pálya körül futókat. Mély lélegzetet véve bementem, a portás bácsinál érdeklődtem, hogy lehet itt futni, atlétizálni. Odaküldött a pálya szélén álló edzőhöz. Az rámnézett, azt mondja: jól van, hozzál futócipőt magaddal holnap reggel. Két hét múlva Szolnokon volt egy vasutas futóverseny, elvittek magukkal. Bent voltam a váltóban. Megmaradtam a futásnál, rendszeresen jártam edzésekre. A gimiben inkább a sporttal tűntem ki, mint a tanulásban. 1500 és 3000 m es futásban a mai napig tartom a gimi-rekordot. Jenkei Andris révén volt a sportágnak múltja. Óriási dolog volt, amikor megdöntöttem a gimi-csúcsokat. A futás óriási ívet írt le nálam, nagyon szerettem versenyezni, győzni, utazni. A Haladásban a Németh Pali bácsi mellett technikai vezetőként is dolgozhattam. Nem az eredménycentrikusságra törekedtem, mindig az egészséget tartottam szem előtt. Amikor edzőként azzal szembesültem, hogy a tanítványaim azért nem lehetnek országos bajnokok, mert ragaszkodtam a magyar bajnokságokon a doppingvizsgálathoz és a kérésemet visszautasították, akkor fejeztem be a versenysportban a tevékenységemet. Az athéni olimpia előtt adtam fel, amikor már látható volt, hogy mindennél fontosabb az eredmény. Tizenöt évi kihagyás után elkezdtem újra sportolni én is, de másként. Kidolgoztam egy olyan egészséget segítő módszert, ami a sporthoz kapcsolódik. A friss levegőn történő rendszeres intenzív mozgás ez. Ha a lélek ép és a test rendben van, akkor beszélhetünk egész-ség-ről. Sportolni csak annyit, csak olyan intenzítással szabad, amíg örömöt szerez. A magunk egészségéért, a magunk örömére.
-Hogyan csöppentél a politikába?
-Itt élek ebben az országban, ebben a városban, úgy gondoltam, részt szeretnék venni az életünk jobbá tételében. Ha ehhez a politika vezet, akkor azon keresztül. Nem én jelentkeztem, hanem felkértek és azt mondtam, hogy elvállalom, ha ezzel tudok tenni a választókért. Tenni Kőszegért, a kőszegiekért -nagy csalódás volt számomra. Szerintem a politika ma Magyarországon is a legnagyobb veszély. Megosztja a társadalmat és feltétel nélkül kiszolgálja a pénzügyi háttérhatalmat. A politikusok ennek végrehajtói, amiből jól meg is élnek, amíg az emberek nagy része nyomorog. Ez ilyen formában nem sokáig tartható. Kellene találni valami alternatívát.
-Augusztustól mi lesz veled?
-A bolt bezárása után nincs konkrét tervem. Kőszegnek csak a szépségeit fogom élvezni. Regenerálódok, szabad időmben a meditációs futást folytatom és ha lehetőség adódik, hogy Kőszegen, vagy Kőszegért valamit tehetek, akkor itt leszek.


Kiss János
KÉSV cikk bővített változata