Hörmann Mihály halálának 400. évfordulója

Hörmann Mihály a Bocskai-szabadságharc idején, illetve a Bethlen-féle felkelés alatt is Kőszeg várában szolgált, utóbbi események során már várnagyként. 1620. november 17-én Széchyné Forgács Margittal (uradalom és vár zálogbirtokosa) együttműködve a felkelőket beengedték a várba. Mikor a császáriak 1621-ben visszafoglalták a várost, a védők, köztük Hörmann Mihály a várban összegyűjtött lőszereket és lőport felrobbantották, hogy az ne juthasson az ellenség kezére. A császáriak bosszúja elől menekülve a várnagy a mai Hörmann-forrás melletti barlangban próbált elrejtőzni. Elfogását követően május 27-én végezték ki. Nevét megpróbálták besározni a török ostromhoz kapcsolódó árulás hamis vádjával. Erről tanúskodik a kőszegi Várkiállításban szereplő spanyol tőr bőr tokjának felirata:
„Ez az a tőr és kés, amellyel Herman egykori várnagy, aki a törököket éjjel a városba be akarta engedni, fölfedeztetése után egy forrásnál levő barlangba menekült, (de) megtaláltatván, árulásának bérét elvette, mivel e forrás előtt elevenen megnyúzattatott; a forrás pedig emlékezetére mind a mai napig a Herman-forrás nevet viseli.” (Bakay Kornél fordítása)
Az események torzítása nyomán a köztudatban megmaradt koholt vád alól az utókor tisztázta Hörmann Mihály nevét, ahogy az a Kőszeg és Vidéke 1938. május 29-ei számában olvasható.

Forrás:
Kolnhofer Vince PhD, Révész József: A kőszegi vár évszázadai, kiállításvezető

Hörmann emlék futás és túra
Az MH KIKNYP 17. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda részéről az eseményen tervezetten 4 fő vesz részt:
Babos Sándor őrnagy (sportfelszerelés futás), Domokos Anita t. zászlós (sportfelszerelés futás),
Szájer Anasztázia őrvezető (egyenruhában teljesítménytúra), Stamp Vilmos törzszászlós (egyenruhában teljesítménytúra).