Gyöngyös patak és Malomárok közének revitalizációja

Történelem
Ki gondolná ma már hogy Kőszeg eredete szerint patak partra települt város. A vadpatak mellett hosszú évszázadok során alakították ki a mai Malomárkot melynek épített medre szabályozható vízhozamával sokféleképpen hasznosítható volt. A vad Gyöngyös árkát is szabályozták, mely ma a Malomároknál 2méterrel mélyebben szalad néha eltávolodva, néhol megközelítve azt. E két patakág öleli közre a 3 km hosszan a város tejes hosszában elterülő zöld "szigetet". Patakpart REvitalizáció hiszen a parti városrész s a hozzákapcsolódó sziget, néhány évtizede is sokkal élőbb volt: zuhogók, zsilipek szabdalták, a vizeket összekötve és szolgálva a malomárok parti ipari épületeket, a vízmennyiség szabályozását.
A történelemben még messzebb tekintve megállapíthatjuk, hogy Kőszeg múltszazadi "virágkorának" mozgatórugóit a partra települt gyárak és a köréjük gyűlt iparos, polgári réteg jelentették. Ekkor épült ezen észak-déli tengely "túlpartján" a város két jelentős tanintézménye is: A Katonai Főreál (Ottlik Géza :Iskola a határon) és a MÁV Árvaház gyermekotthon.
Ha egészen a kezdetekig nyúlunk vissza a történelem folyamában láthatjuk, hogy Kőszeg német neve: Güns, azaz a Gyöngyös-patak nevét veszi fel. Régen mind a külső mind a belső várárkot víz borította, melyet részint a Gyöngyösből részint a hegyről jövő vízfolyásokból töltöttek fel. A mai Gyöngyös utca nevét a házai előtt elcsobogó patakról kapta. Ezt igazolja, hogy több pincében malmok keréknyomait találták meg és az Északi városrész "sziget" elnevezése is erre utal. A terepviszonyokból feltételezhető, hogy a város idetelepülése előtt egészen a Várkör magas pontjától a volt Katonai Főreál hátáig húzódott a patak ártere. Elmondhatjuk tehát, hogy a város vizi élete, vízzel való kapcsolata a történelemben sokkal aktívabb volt. Ebből a "vizi világ"-ból lehetne megcsillantani a revitalizácóval egy-egy darabkát. A meglévő két árok rendezésén kívül érdekes lenne a régi, városon belüli vízfolyások visszaállítása is helyenként, melyek most lefedetten, itt-ott pincéken mennek keresztül és öntik el őket...

A két patakközti vonzó helyekkel élőhelyekkel (füzes, égeres, lápos) zuhogókkal, zsilipekkel és a hozzájuk kapcsolódó épületekkel (botgyár, szappangyár, nemez gyár, posztógyár) teli patakköz, az 1965-ös árvíz utáni "meder mélyítés" áldozatává vált.A környezetvédelmi, tájépítészeti és vízügyi szempontból ma már durvának, hirtelen megoldásnak tartott beavatkozás, az őshonos flórát tönkretette, a zuhogókat megszüntette, betemette. A Gyöngyös- patak ("vad"árok) a mélyítéssel szintben eltávolodott a városlakóktól, 4m-rel lejebb, két hatalmas rézsüfal közé szorult, megközelíthetetlenné vált. Az ipari épületek, a technika fejlődése és a múltrendszer kisiparos réteget nem támogató, politikája miatt, megüresedtek, gazdatlanná váltak, romosodnak. A környékük slumösödik a patakközzel együtt. A meder szétválásánál és összefolyásánál lévő két nagyobb üzem és az alsó posztógyár állami tulajdonba került, sok helybélinek adtak munkát, ma magánkézben vannak, de mind anyagi nehézségekkel küzködnek. Kivétel talán a "felső" Nemezgyár mely közel s távol Közép-Európa egyetlen nemez gyára, a legközelebbi Lengyelországban található.

Koncepció
A két patak közének és környékének revitalizációjáról egy építészeti, városfejlesztési koncepció készült diplomaterv keretében. A patakközt a város új zöld tengelyeként képzelve el a mellette sorakozó épületekben pedig városi, rekreációs és turisztikai funkciókat alakítva ki vegyesen. E megújulás revitalizáció 4 szálra fűzhető fel:
1.Ipari épületek hasznosítása
2.Vízfolyások, vizi-élet visszaállítása
3.Patakparti bicikliút ehhez kapcsolódó városi park létesítése a patakközben
4.A keleti Gyöngyöspart beépülése

1.Ipari épületek hasznosítása
A vonalon elhelyezkedő meglévő ipari épületek újrahasznosítása új szerepben, mint például

• Városi intézmények betelepítése :

-iskola
-hivatal
hogy a tengely a túlparton kialakuló városrész központjaként működhessen.

• Turisztikai funkciók:

- forrásvíz központ kialakítása a sziget centrumában a város kereszttengelyének és a zöld tengely metszéspontján, vizek közt
- a szappangyár 3szintes épületében szálloda kialakítása, melynek szobái gyönyörű kilátást biztosítanának a városra.
- Művésztelep nyitása a nemezgyár nem használt épületeiben a nemezgyártás bemutatásával összekötve (ld. Herendi porcelánmanufaktúra bemutató)
- az"Alsó" posztógyár alacsony, patakparti épületei panzióként "ablaka alatt csobog el a patak" szlogennel lehetnének reklámozhatók.

Fontos, hogy így a két patak köze zölden maradhatna a város szívében. Erre épület nem kerülne, a már rajta lévő családi házas övezetet hosszabb távon kivásárlással hasznosítani lehetne közösségi funkciók számára, így az egész vonal bejárhatóvá válna.

2. Vízfolyások visszaállítása – vizi élet
- zuhogók visszaállítása
- zsilipek visszaállítása, így újra tisztítható lenne a malomárok eliszaposodott medre hajózásra is alkalmas lehetne
- új vízzel kapcsolatos funkciók betelepítése: vadvizi evezős pálya kialakítása
- vizes élőhelyek bemutatószerűen egyes szakaszokon történő visszaállítása

3. Bicikliút – városi park
• Bicikliút létesítése a szigeten közvetlen a Gyöngyös patak partján
ennek előnyei:
- Léka (Ausztria) – Szombathely irány összekötése a legrövidebb útvonalon
- kereszteződésmentesen lehet a bicikliúton végighaladni a hidak alatt
- vízparti kerékpárút, sétaút új élmény, színfolt Kőszegen

• Városi park a bicikli úthoz kapcsolódóan, a patakköz rendezése a metszet szerinti lépcsős terep kialakítása a régi meredek rézsű helyett, ennek előnyei:
-a két vízfolyás vizuálisan összekapcsolódna
-parkosítható, több célra, rendezvényekre alkalmas terek létrejötte
-gyöngyös patak megközelíthetővé válik-bekapcsolódik a város életébe-slumösödés megáll

4. A keleti Gyöngyöspart beépülése
Az újonnan kialakult parkokat rendezvény esetén a meglévő ipari épületekben elhelyezett vendéglátóegységek (Kávézó, Vendéglő, Panzió) szolgálnák ki. A tengely mentén ipari épületnél, hídnál, teresedésnél csomópont alakulna ki, ahol emberek mozognak, találkoznak. A forgalom megindulása a patakköz vársfelőli partjain egy-egy városi teret. Javasolt lenne hogy ez a majdani beépítés a város egész hosszában a már ott lévő rangos városias középületekhez (Főreál, MÁV diákotthon) igazodjon rendjében rangjában stílusában, azaz ne kertváros jelleget öltsön.

Mindezek a város hosszanti irányú továbbfejlesztését igazolják és javasolják.Így azontúl, hogy a közösségi tér egy új színfolttal gazdagodna, a tengely a város fejlődésének egy új működőbb irányt adna, mint a túlzott hegy felé való terjeszkedés, ami hosszú távon a hegyi területek elértéktelenedését, tönkretételét okozza, valamint megakadályozná, a mostani lakótelepi részhez hasonló, láthatólag hibás telepítésű, a település szerkezetéről leszakadó, azon idegen testként lógó "városrészek" létrejöttét.