8. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA




2016. április 16.




PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK
ÖSSZEFOGLALÓI





Szerkesztő: Dr. Puskás János





KŐSZEG
2016

























8. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA

Kőszeg 2016. április 16.

10.00 A konferencia megnyitása (Kőszeg
Chernel u. 16. – Öregtorony)

10.00–10.10 Kókai-Kunné Szabó Ágnes a Földművelés-ügyi Minisztérium főosztályvezetője

10.10–10.20 Huber László Kőszeg város polgármestere

10.20–10.30 Dunkel Zoltán a Magyar Meteorológiai Tár-saság elnöke

1. SZEKCIÓ
Elnök: Puskás János és Mika János

10.30–10.45 Alasz László: Kőszeg város bora 2016: Gála Cuvée

10.45–11.00 Nagy Attila: Megemlékezés Zanathy Gábor-ról

11.00–11.15 Németh László, Zentai Zoltán, Puskás Já-nos: Szőlő Elektronikus Kalendárium

11.15–11.30 Nowinszky László, Puskás János, Barczikay Gábor: Környezeti hatások a Microlepidoptera fajok feromon csapdás fo-gására

11.30–11.45 Hunkár Márta: A Szőlő jövésnek könyve, mint jelentős proxy adatforrás a nemzetközi klímakutatásban

11.45–12.00 Poór Judit, Pál Árpád, Hunkár Márta: A borkereskedelem nemzetközi tendenciái

KÁVÉSZÜNET (30 perc)

2. SZEKCIÓ
Elnök: Mika János és Bihari Zoltán

12.30–12.45 Bihari Zoltán: A klímaváltozás hatása a szőlőtermelésre Tokaj-Hegyalján

12.45–13.00 Kovács Erik: A rügyfakadás és a virágzás idejének változása a Zalai Borvidéken

13.00–13.15 Mika János, Rázsi András, Gál Lajos, Tarsoly József: A terület-specifikus, napi adatsorok potenciálja a szőlő- és bortermés ingadozásának becslésében

13.15–13.30 Puskás János, Kovács Erik, Unger István: A must minősége Kőszegen, az időjárás és a szüret időpontja függvényében

13.30–13.45 Károssy Csaba, Puskás János: A borminő-ség és az időjárás kapcsolata az elmúlt év-század 2. felében

13.45–14.00 Pék Tibor: A változó klímáról – kicsit más-képp

14.00–14.15 Lenner Tibor: A szőlőtermesztés hatása Szekszárd településfejlődésére

KÁVÉSZÜNET (15 perc)

3. SZEKCIÓ
Elnök: Hajdu Edit és Bálo Borbála

14.30–14.45 Nagy Attila, Zanathy Gábor, Ladányi Márta, Bálo Borbála: Mennyiséget vagy minőséget? A terméskorlátozás eredménye Zweigelt fajtán

14.45–15.00 Bálo Borbála, Ladányi Márta, Bodor Pé-ter, Deák Tamás, Szobonya Nikoletta, Bisztray György Dénes: Különbségek a szőlő fürtzónájának mikroklímájában a Nagy-Eged-hegy különböző tengerszint feletti magasságában az egri borvidéken

15.00–15.15 Teszlák Péter, Jakab Mariann, Csikászné Krizsics Anna: Különböző borszőlő fajták rügytermékenységének vizsgálata az évjárat-hatásokkal összefüggésben

15.15–15.30 Hajdu Edit: Éghajlati hatások a szőlőültet-vényekben

4. SZEKCIÓ
Elnök: Mikulás József és Bürgés György

15.30–15.45 Havasréti Béla: A filoxérától a kígyóaknás szőlőmolyig
15.45–16.00 Orosz Szilvia: New and Economically Im-portant Insect Pests of the Hungarian Vine-yards

16.00–16.15 Szőke Lajos, Vér András: Az ECOWIN és ISTERVIN programok növényvédelmi előre-jelzési tapasztalatai 2010-2015

16.15–16.30 Varga Mária, Mikulás József: A 2015-ös év időjárása a peronoszpórának nem kedve-zett, de a fakórothadás (Coniella diplodiella) és feketerothadás (Guignardia bidwellii) gondot okozott

5. SZEKCIÓ
Elnök: Károssy Csaba és Unger Zoltán

16.30–16.45 Baranyai Gábor: Egy lezáródó időszak ta-pasztalatai, a borászat, borturizmus elneve-zésű kurzus 6 évének vizsgálata

16.45–17.00 Kardos Lilla, Baranyai Gábor: A „Lesencetelepülések” szőlőtermesztésének történeti vázlata

17.00–17.15 Unger Zoltán, Síkhegyi Ferenc: Somló vidéke a magasból

17.15–17.30 Nazareczki István: Időjárási szélsőségek Tokaj környékén 1946-től 2015-ig

KŐSZEG VÁROS BORA 2016: GÁLA CUVÉE

Alasz László

E-mail: alaszpince@gmail.com


o Borászatunk 20 éves
o Rövid visszatekintés a kezdetektől napjainkig.
o Az elmúlt év tapasztalatai, új kihívások a borászatban.
o Az idei év fejlesztési tervei
o Város bora bemutatása - GáLa Cuvée létrehozása.



ELHUNYT DR. ZANATHY GÁBOR (1962-2015)

Lőrincz András

Dr. Zanathy Gábor egyetemi docenst 2015. december 22-én, életének 54. évében, tragikus körülmények között érte a halál. Felfelé ívelő pályafutás szakadt meg ezzel. Életútját a szülőföld tisztelete, a természet és szépségeinek őszinte csodálata hatotta át. Munkáját e varázslatos világ megismerésének csillapíthatatlan vágya vezérelte, hajtotta.
1962-ben született Budapesten. Középiskolai tanul-mányait a Kertészeti és Földmérési Szakközépiskolában végezte. 1983-ban kezdte meg tanulmányait a Kertészeti Egyetemen, ahol a szőlőtermesztésre szakosodott. Szakkörvezetője Polyák Tanár Úr volt. Diplomatervét „A levélanalízis módszerének alkalmazása a szőlőtermesztés-ben” címmel 1988-ban védte meg.
Az egyetem elvégzése után a fóti Vörösmarty Mg. Tsz-ben telepvezetőként dolgozott. 1990 decemberében nevezték ki a Balogh Tanár Úr vezette Szőlőtermesztési Tanszékre tanszéki mérnöknek, így szinte napra pontosan negyedszázadon át szolgálta a Tanszéket, a Kertészeti Kart és a Budai Campust. Felvételére akkor égető szükség volt egyrészt a megnövekedett oktatási feladatok, másrészt a tanszéken bekövetkezett őrségváltás, a híres szőlész ötösfogat nyugdíjba vonulása miatt.
Kiváló tanítómesterei voltak. Az ő nyomdokain ha-ladva vált természetessé számára a szakma magas szintű művelése, a hallgató, a munkatárs tisztelete, szeretete és az őszinte szőlész szellemiség őrzése. Vitte tovább a magasra emelt fáklyát, s halálával a tanszék a nagy elődöket követő utódok utolsó tagját veszítette el. Távolról csendes, visszahúzódó embernek tűnhetett. Akik közelről ismerték, vasakarattal dolgozó, nagy tudású, példás szorgalmú, mindig segítőkész munkatársat, önzetlen, szívbéli jó barátot ismerhettek meg benne. A szó legszorosabb értelmében igazi jó ember volt.
Végigjárta az egyetemi ranglétrát. 1993-ban tanár-segédi, majd adjunktusi (1997) és docensi (2005) beosztásba sorolták át. Állandóan képezte magát, igyekezett minél elmélyültebb tudás birtokába jutni. 1997-ben lett a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, „A nitrogén hatása a szőlővesszők beérésére” című értekezése alapján.
Külföldi tanulmányutak rendszeres résztvevője volt, melyek közül kiemelkedett az, amikor DAAD ösztöndíjjal (1993/1995) a Geisenheim-i Szőlészeti Főiskolán és Kutatóintézetben dolgozott. Itt ismerkedett meg az ökológiai szőlőtermesztés elméletével és gyakorlatával, s tanulmányozta a környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák fejlesztési lehetőségeit. Ez a két év szakmai pályafutása szempontjából meghatározónak bizonyult.
Zanathy Tanár Úr a tanszéki munkatársakkal együtt végzett, a legkülönbözőbb területekre kiterjedő kutatásokon kívüli, saját speciális területe egyrészt a szőlő ásványi táp-lálkozásához, másrészt a környezetkímélő szőlőtermesztés témaköréhez kapcsolódott. Kutatómunkájának főbb területei a fürtkocsány bénulására, a zöldmunkákra és a talajmű-velésre, a talajápolásra, a rezisztens szőlőfajták termesztési értékének vizsgálatára, valamint a védett területeken folyó szőlőtermesztés elemzésére irányultak. Kutatásait több si-keres pályázat segítette.
Zanathy Tanár Úr a képzés valamennyi szintjén és azok minden formájában oktatott és vizsgáztatott. Számos szakdolgozat, diplomamunka készült irányításával, de bírálóként is rendszeresen részt vett a minősítő munkában. A PhD-képzésben témavezetőként, bírálóként és opponensként egyaránt közreműködött. Az 1990-es évek közepén a hazai felsőoktatásban úttörőként hirdetett meg az ökológiai szőlőtermesztés témakörét felölelő tárgyat, melynek több mint két évtizeden át volt tantárgyfelelőse. Ezen ismeretanyag számos eleme időközben a szőlőművelés technológiájával foglalkozó tantárgynak szerves részévé vált. E tárgy oktatását tantárgyfelelős vezető oktatóként, Bényei Tanár Úr halálát követően vette át. Oktatói munkáját mély és alapos tudás, kiváló, naprakész felkészültség, igényesség és az apró részletekig menő pontosság jellemezte. Hallgatóitól is igényes munkát és magas szakmai színvonalat követelt meg. Tanítványai tisztelték és szerették. Különösen nagyra értékelték, hogy előadásain, s az általa vezetett foglalkozá-sokon mosolygósan beszélt szeretett növényéről, a szőlőről és a szőlőművelésről, s nemcsak ismeretek közlésére szo-rítkozott, hanem igyekezett hallgatóit a szőlész szakma sze-retetére is nevelni, szemléletüket a helyes irányba terelni.
Tudását szívesen osztotta meg másokkal a legkülönbözőbb formákban, a személyes konzultációtól kezdve egészen a tudományos rendezvényekig. Szakmai közéleti tevékenységét Akadémiai Köztestületi tagként, ISHS tagként, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság Szőlészeti Szekciója tagjaként, az MTA Kertészet-és Élelmiszer-tudományi Bizottság Szőlészeti és Borászati Albizottság tagja, majd titkáraként, valamint 2009-től az Agrofórum című szaklap szőlészeti rovatvezetőjeként fejtette ki. Országosan ismert és elismert szakember volt. Az elvégzett oktatói- kutatói-közéleti munkájához és elért eredményeihez képest fukar hivatalos elismerésben részesült. 1999-ben „Krammer Mária Antónia” alapítványi jutalomban részesült, 2008-ban pedig BCE kitüntető oklevelet kapott.
Zanathy Gábor szakírói tevékenysége talán a legkedvesebb elfoglaltsága volt munkája során. 1992 és 2015 között több mint 260 közleménye jelent meg. Három egye-temi tankönyv és két egyetemi jegyzet társszerzője, több könyvrészlet és szakkiadvány, számos tudományos dolgozat és szakcikk szerzője, illetve társszerzője. Termékeny szakírója volt a Borászati Füzetek kutatási rovatának, ahol 15 év alatt 38 tudományos dolgozata, valamint az Agrofórum szaklap Szőlészeti rovatának, ahol még ennél is több, öt év alatt összesen 55 szakcikke jelent meg. Rendszeresen jelentkezett írásaival a Magyar Szőlő- és Borgazdaság, a Kertészet és Szőlészet és az egyetemi szakfolyóirat, a Kertgazdaság hasábjain is. A Szőlő és Klíma Konferencián minden évben új eredményeket közölt. Utolsó fontosabb munkái a tokaji termelők számára készített négy „Termelői Füzet” és a „Szőlőtermesztés” című tankönyv 4. kiadásának átdolgozása, kibővítése és korszerűsítése voltak. Ez utóbbiban meghatározó szerepet játszott, s jelentős szakmai teljesítményt nyújtott. Szakírói munkásságát a szakmai igényesség, a hitelesség, a pontosság és a közérthetőség jellemezte. Szép stílusban, kiválóan fogalmazott. Kéziratait az utolsó pillanatig javítgatta, simítgatta, dédelgette. Úgy dolgozott, mintha gyémántot csiszolt volna. A „Szőlő metszése és zöldmunkái” című tankönyve 2010-ben „Év Boros könyve” díjat, 2012-ben pedig „Felsőoktatási nívódíjat” kapott. A „Hatnyelvű szőlészeti-borászati szótár” 2011-ben szintén az „Év Boros könyve” elismerésben részesült, majd 2012-ben OIV nívódíjat kapott.
Szakírói tevékenysége mellett kiváló német nyelv-tudását szakfordítóként hasznosította. E munka kiemelkedő eredménye, hogy Kurtán Tanár Úrral együtt magyarra for-dították Hofmann és munkatársai „Ökologische Weinbau” című könyvét, mely mű a modernkori szőlőtermesztés egyik bibliája. Példás munkát végzett a „Hatnyelvű szőlészeti – borászati szótár” több ezer szőlészeti szakkifejezésének német nyelvre történő átültetése során is.
Zanathy Gábort szoros munkatársi kapcsolat fűzte Bényei és Lőrincz Tanár Urakhoz, ami a későbbiekben a közös feladatok, az együtt végzett oktató-kutató munka és a gyakori szerzőtársi együttműködés hatására barátsággá mé-lyült. Sok időt töltöttek el együtt Szigetcsépen, a Szőlőtermesztési Tanszék Kísérleti Telepén, üzemi- és terepgyakorlatokon, bel- és külföldi tanulmányutakon, szakmai és tudományos rendezvényeken, borversenyeken. Összetartó közösséget alkottak.
Kedves Gábor! Addig nem hal meg az ember, míg él az emléke. Requiescat in pace! Nyugodj békében!




SZŐLŐ ELEKTRONIKUS KALENDÁRIUM

Németh László, Zentai Zoltán, Puskás János

Nyugat-magyarországi Egyetem
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: nemethl@ttk.nyme.hu; zzoltan@ttk.nyme.hu; pjanos@gmail.com

A Szőlő Jövésének Könyvébe már 1740 óta beírják, melyik dűlőben, mikor volt a rügyfakadás és berajzolják az április 24-én Szent György napján megjelenő szőlőhajtásokat. A könyv időjárási és éghajlati jellemzőknek, valamint a szőlő fenológiai állapotának összefüggésére vonatkozó feljegyzéseket is tartalmaz.
A Szőlő Elektronikus Kalendáriumban hasonló, földrajzi koordinátaadatokkal, időponttal, időjárási adatokkal, a szőlőterület adataival kiegészített fotók jelennek meg egy elektronikus adatbázisban a világhálón. Az összegyűjtött adatok egy Kőszeghez kapcsolódó honlapon érhetők el, bárhonnan a világból.
Elképzelés az adatgyűjtés megvalósítására: egy egy-szerű, mobiltelefonra fejlesztett adatgyűjtő program segítségével, nemzedékek közti összefogással, együttműködéssel. XXI. századi kapcsolódás: elektronikus adatgyűjtéssel létrehozott adatbázis kibővített információkkal. Jellemzők: nagy területről, több mobileszközzel, egy időben, egymástól függetlenül gyűjtött adatok.

Szőlő Elektronikus Kalendárium (esetleg Szőlő Elektronikus Figyelő SZELFI)
A kalendárium a tervek szerint három, időben egymást követő részből áll: „Szőlő jövés” - rügyfakadás és hajtások; ”Szőlő fürtök”; „Szüret”.
Az első résznek főként idegenforgalmi, reklám szerepet szánunk, a szőlősgazdáknak, a borászatoknak, a szakmának és a városnak. Turisztikai jelentőség, testvérvárosi kapcsolatok, ápolása stb.
A további részekben:
A szőlősgazdák az adatbázisban rögzített adatokkal az adott évben nyomon követhetik a szőlő fejlődését a tavaszt megelőző nyugalmi állapottól kezdve a tél kezdetén bekövetkező ismételt nyugalmi állapotig. Fontos információkat kaphatnak a növényvédelmi teendők tervezéséhez is.
A szőlő kutatói a különböző évek rendszerezett fenológiai adataiból összehasonlító vizsgálatokat végezhet-nek. Az agrometeorológiai és klimatológiai kutatást végzők az egymás utáni évek adatai alapján pontos eredményeket kaphatnak az adott évben az időjárási elemek és a szőlő fenológiai fázisai közötti összefüggések tisztázásához.




KÖRNYEZETI HATÁSOK A MICROLEPIDOPTERA FAJOK FEROMON CSAP-DÁS FOGÁSÁRA

Nowinszky László1, Puskás János1, Barczikay Gábor2

1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ
9700 Szombathely Károlyi G. tér 4.
E-mail: lnowinszky@gmail.com; pjanos@gmail.com
2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás
3917 Bodrogkisfalud Vasút u. 22.

Közel 10 éves kutatás eredményeit mutatja be a frissen megjelent angol nyelvű tanulmánykötet: Nowinszky L. és Puskás J. (szerkesztők): Pheromone Trap Catch of the Microlepidoptera Species in Connection with the Environmental Effects, mely 9 szerző munkáját tartalmazza (Barczikay G., Ladányi M., Károssy Cs., Kiss O., Kúti Zs., Szentkirályi F. és Tóth Z.).
A tanulmányok a feromon csapdás gyűjtés és a környezeti tényezők összefüggéseinek a vizsgálatával foglal-koznak. A 11 tanulmány 5 tematikus egységre bontható:
1. A feromon csapdázás módszere (1)
2. A naptevékenység és annak földi hatásai (5)
- napkitörések (Q-index)
- UV-B sugárzás
- tropopauza magasság
- ózon
- geomágneses C9 index
3. A Hold hatása (1)
4. Időjárási hatások (3)
- Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típusok
- Puskás-féle időjárási front típusok
- napi hőmérséklet
5. A levegőszennyezés hatása (1)
A vizsgált Microlepidoptera fajok között vannak szőlőt károsító [tarka szőlőmoly (Lobesia botrana Denis et Schiffer-müller, 1775) és nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella Hübner, 1796)] fajok is. Természetesen továb-biak is szerepelnek az elemzésekben.
Dr. Vig Károly, a Magyar Rovartani Társaság elnöke az ajánló soraiban így nyilatkozik a könyvről: „Meggyő-ződésem, hogy a könyv nem hiányozhat a szakemberek és más érdeklődők könyvtárából.”




A SZŐLŐ JÖVÉSNEK KÖNYVE, MINT JELENTŐS PROXY ADATFORRÁS A NEMZETKÖZI
KLÍMAKUTATÁSBAN

Hunkár Márta

Pannon Egyetem Georgikon Kar Gazdaságmódszertani Tanszék
E-mail: hunkar@georgikon.hu

A hazai szőlészek, borászok, de még a klímakutatók körében is jól ismert a Szőlő Jövésnek Könyve. Ennek elle-nére viszonylag kevés olyan tudományos igényű kutatás és publikáció található, melyben adatforrásként a Könyvből nyerhető információk szerepelnek. Berkes 1942-ben OMSZ Kiskiadványként, Péczely 1982-ben a Légkör folyóiratban foglalkozott ezzel a témával. A Szőlő Jövésnek Könyve, melyre Kőszeg város és a kulturális örökségek iránt fogékony magyar emberek méltán büszkék, immár bekerült a klímakutatás nemzetközileg is ismert, a műszeres megfigyeléseket megelőző korból származó úgynevezett proxy adatforrások közé. Nemzetközi porondon először 2000-ben Střeštik és Verő munkája révén vált ismertté az Időjárás folyóiratban megjelent cikkből. Ezek után Kiss Andrea és szerzőtársai munkáiban (2008, 2009, 2011) találkozhatunk a Könyv említésével. Legutóbb pedig az International Journal of Biometeorology folyóirat 2016 februárjában olasz és amerikai szerzők tollából jelentette meg az alábbi cikket: „The Book of Vinesprouts of Kőszeg (Hungary): a documentary source for reconstructing spring temperatures back to the eighteenth century”. Az előadásban ismertetésre kerül, hogy a szerzők – Gianni Fila, Diego Tomasi, Federica Gaiotti és Gregory V. Jones – hogyan rendszerezték a könyvből kinyerhető információkat, és milyen módszereket alkalmaztak a hőmérsékleti adatok rekonstruálásához. A szerzők különös figyelmet fordítottak a szőlőfajták azonosításának, a fenológiai fázisok és a hőmérsékleti összegek kapcsolatának.




A BORKERESKEDELEM NEMZETKÖZI
TENDENCIÁI

Poór Judit, Pál Árpád, Hunkár Márta

Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék
E-mail: pj@georgikon.hu

A szőlő és bortermelés földrajzi elterjedtségét, intenzitását a klimatikus tényezők behatárolják. Jól ismertek azok a hagyományos szőlőtermő vidékek, ahonnan a világ borfogyasztásának jelentős része is származik. Az utóbbi néhány évtizedben megfigyelhető azonban, hogy új országok jelentek meg a világ borpiacán. Olyan országok, ahol a borfogyasztás nem tartozik a tradicionális gasztronómia körébe. A jelenség megmutatkozik abban is, hogy a borex-port termeléshez viszonyított aránya az elmúlt másfél évti-zedben világszinten megduplázódott, mely bizonyítja a külkereskedelem szerepének erősödését a nemzetközi borpia-con. A folyamatot alapvetően a termelés-fogyasztás kettősét jellemző térbeli szerkezetváltozás generálja, mely a glo-balizáció által erőteljesen befolyásolt, részben a keres-kedelem liberalizációja, a fogyasztási szokások közeledé-se/homogenizá-ciója, részben a tudás és technológia áramlásának köszönhetően.
A szőlő- és bortermelés átstrukturálódását az újvilági bortermelő országok szerepének erősödése jellemzi. Ezen országok az elmúlt években tűntek fel és gyorsan pozíciót szereztek a nemzetközi piacokon felismerve a szőlő-termesztésnek kedvező és a klímaváltozási szcenáriók szerint egyre kedvezőbbé váló klimatikus adottságaikat, melyre a friss telepítések, fiatal ültetvények mellett az új, innovatív termelési technikák és technológiák is ráerősítenek. Ezen országokban a termelés jelentős emelkedésétől elmarad a fogyasztás erősödése, így ezen országok termelésének meghatározó része a külpiacokon csapódik le. Azokban az országokban pedig, ahol a szőlőtermesztés természeti adott-ságai kedvezőtlenek, de a borfogyasztás vagy tradicionálisnak tekinthető vagy a globalizáció révén egyre divatosabbá válik, a fogyasztási szokások változása a fogyasztási színvonal emelkedését eredményezi – mely bizonyos országokban a népességszám növekedéssel hatványozottan jelentkezik – az import erőteljes növekedést mutat.
Előadásunkban az utóbbi 15 év folyamatait mutatjuk be az International Organization of Vine and Wine (OIV) adatainak statisztikai elemzése révén.



A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A
SZŐLŐTERMELÉSRE TOKAJ-HEGYALJÁN

Bihari Zoltán

Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
3910 Tarcal, Könyves K. u. 54.
E-mail: biharitokaj@gmail.com

Az elmúlt 100 év klímájában bekövetkező változá-sokat a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóinté-zetben végzett mérések is jól demonstrálják. A hőmérsékletben történt növekedés önmagában nem jelentene nagy változást, de a részben vagy egészben ennek betudható kapcsolódó időjárási változások már alapvetően meghatározzák a szőlő és bortermelés feltételeit. Csak a 2000 óta eltelt évek szélsőségeit vizsgálva is olyan évjáratok voltak, melyek hőmérsékleti, csapadék, növényegészségügyi stb. rekordokat döntöttek.
Intézetünk egyik feladata felkészülni az elkerülhetetlen változásokra, olyan alanyfajtákat, olyan klón változatokat kiválasztani, szelektálni, melyek képesek a szélsőséges körülményeket is tolerálni, ugyanakkor a minőségi követelményeknek is eleget tesznek.
Kutatásaink során elemeztük az elmúlt 100 év hőmérsékleti és csapadékviszonyait a Tokaji Borvidéken. Terepi kísérleteinkben vizsgáltuk az alanyok növekedési erélyre kifejtett hatását, az alanyok szárazságtűrését, a fur-mint klónok szárazságtűrését, a furmint és hárslevelű klónok párás időben történő rothadási hajlamát.
Mindezen eredmények birtokában elkészítettük a ja-vasolt alanyok listáját, és a művelésmódokkal kapcsolatos tanácsokat.




A RÜGYFAKADÁS ÉS A VIRÁGZÁS IDEJÉNEK VÁLTOZÁSA A ZALAI BORVIDÉKEN

Kovács Erik

Nyugat-magyarországi Egyetem
Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola
H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: kovacs.erik@ttk.nyme.hu

A 21. század egyik legjelentősebb globális és regio-nális kihívása a klímaváltozás, melynek a pozitív és negatív következ-ménye a mezőgazdaságban jelentős. A borszőlő (Vitis vinifera L.) azon egyik haszonnövény, mely leghamarabb reagál az éghajlat változására.
Kutatásunk során vizsgáltuk a fenofázisok közül a rügyfakadás és a virágzás idejének módosulását az 1997-2015 közötti időszakban.
A rügyfakadás fontos fenológiai fázis a növényvédelemben, szoros összefüggésben van a léghőmérséklettel (a könnyezést a talajhőmérséklet befolyásolja), a rügykipattanást megelőző tél hőmérsékletével és az időjárási viszonyokkal. A rügyfakadás fajtánként változik, a szőlő genotípusa meghatározó tényező.
A virágzás a virágok kinyílásától a kötődésig tartó fenológiai stádium. Megindulásához és annak folyamatához rendkívül fontos a léghőmérséklet megfelelő alakulása.
A virágzás vizsgálatánál fontos a napi középhőmér-séklet és a reggel 5-9 óra közötti léghőmérséklet alakulása, mivel a virágzás ebben az időszakban a legintenzívebb.
A borvidéken termesztett öt leggyakoribb borszőlőfajta (Szürkebarát, Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zweigelt, Királyleányka) átlaga alapján a rügyfakadás ideje 6 nappal, a virágzás 7 nappal korábban kezdődik, a rügyfakadás és a virágzás közötti idő 6 nappal rövidült.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.









A TERÜLET-SPECIFIKUS, NAPI ADATSOROK
POTENCIÁLJA A SZŐLŐ- ÉS BORTERMÉS
INGADOZÁSÁNAK BECSLÉSÉBEN

Mika János 1, Rázsi András 1, Gál Lajos 1,
Tarsoly József 2

1 Eszterházy Károly Főiskola, H-3300 Eger Leányka u. 6.
E-mail: mikaj@ektf.hu
2 Eger Város Hegyközsége, 3300 Eger Deák Ferenc út 51.

Korábbi számításainkban havi állomási adatokkal közelítettük a Mátrai Borvidék mennyiségi és borminőségi adatait 1961 és 2010 között. Bár ezzel a lehetőséggel élve is kaptunk érdemi kapcsolatot a minőséggel, és tudjuk, hogy a mennyiséget szándékos tavaszi termés-redukcióval befolyásolják, térben és időben pontosítjuk a magyarázó változók körét. Mindkét bővítéshez a CarpatClim projekt során 0,1 x 0,1 fokos hálózatra interpolált, hely-specifikus napi adatokat használtuk fel kiindulásként (www.carpatclim-eu.org). Az interpolációt a teljes ország és néhány határon túli állomás alapján végezték, előtte az állomási adatokat homogenizálásnak is alávetve. Az alkalmazott interpoláció a térbeli korrelációk mellett kihasználja az időbeli kapcsola-tokat is.
A hőmérséklet, a csapadék, a napfénytartam és a légnedvesség ingadozásait állítjuk párhuzamba a termés-adatokkal a mátraiak mellett, az Egri Hegyközségből szár-mazó adatokkal is. Az utóbbiak csak 7 évre állnak rendelkezésre, de minden termesztett fajtára külön-külön bontásban. Így ezen a területen az egyes fajták 2x7 elemű (mennyiség és minőség) vektorai alapján megkíséreljük az egyes fajtákat objektív eljárással osztályokba sorolni. Bár megkíséreltük, a 7 év kevésnek bizonyult a termés-ingadozások magyarázatához. Így a napi adatok összefüggő időszakainak statisztikai hatásait csak a Mátrai Hegyközség adataira tudjuk kombinálni a monoton globális változással párhuzamosan megfigyelt, regionális tendenciákkal (1976-2005). (A kieső 15+5 évet a kapcsolatok igazolására használjuk.) A regressziós együttható becslését az úgynevezett instrumentális változó módszerével végezzük. A Mátrai Borvidék adataiban így a fajta-szortiment ingadozásaival is torzított mennyiségi becsléseket kaptunk a folytatódó klímaváltozás feltételezett esetére. Az Egri Hegyközségre első közelítés jellegű állítások fogalmazhatók meg az objektív fajtacsoportok éghajlati igényei alapján.




A MUST MINŐSÉGE KŐSZEGEN, AZ IDŐJÁRÁS ÉS A SZÜRET IDŐPONTJA FÜGGVÉNYÉBEN

Puskás János1, Kovács Erik2, Unger István3

1Nyugat-magyarországi Egyetem
Földrajz és Környezettudományi Intézet,
2 Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Doktori Iskola,
3 9700 Szombathely Brigád u. 6.
E-mail: pjanos@gmail.com; kovacserik19@gmail.com; unger.istvan@t-online.hu

A must cukortartalmára az időjárásnak jelentős hatása van. Különösen fontosak a tenyészidőszakból a szüret előtti hó-napok, amikor a szőlő cukortartalma folyamatosan növekszik.
A must minőségének vizsgálatakor Kőszegen, a Rövid-lövészárok dűlőben 20 év (1996-2015) szüretének dátumát vettük figyelembe. A szüret ideje 14 évben volt októberben. A must cukortartalma 15 és 20 fok között változott. Évente megvizsgáltuk azt, hogy a szüret időpontját megelőző 60 és 30 napon milyen Péczely-féle makroszinoptikus időjárási típus fordult elő. A szőlőnek kedvez a hosszú napsütéses napok sorozata, amikor több napon keresztül anticiklon van a Kárpát-medencében.
Az eredmények szerint, a legjobb cukorfokú must akkor nyerhető, ha az anticiklonális időjárási típusok aránya magas (80 % körüli, vagy e fölötti). Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a 20 év három utolsó évében (2013-2015) volt a must cukorfoka a legjobb (20, 19 és 18,5 fok), de 80 % alatt volt az anticiklonális időjárási típusok aránya. A leggyengébb években a must sem volt jó (15 és 16 fokos). Az ilyen években a ciklonális és anticiklonális helyzete aránya változatosabb képet mutat.
Az 5 éves periódusokban végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy folyamatosan nő a must cukorfokának (16-ról 18,2 fokra) átlaga.



A BORMINŐSÉG ÉS AZ IDŐJÁRÁS KAPCSOLATA
AZ ELMÚLT ÉVSZÁZAD 2. FELÉBEN

Károssy Csaba, Puskás János

Nyugat-magyarországi Egyetem
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: c.karossy@gmail.com; pjanos@gmail.com

A bor minőségére a szőlő tenyészidőszakának időjá-rása meghatározó jelentőséggel bír. Jelen vizsgálatunk erre irányult.
Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében minden évben regisztrálják, hogy az adott évben milyen volt a szőlő-must-bor „hármas” és az időjárás összefüggése. Ezt egy hatos skálán osztályozzák [igen kiváló (6), kiváló (5), igen jó (4), jó (3), közepes (2) és gyenge vagy silány (1)].
Dolgozatunkban 1951 és 2000 között az időjárási észlelései közül a szombathelyi napi időjárási adataiból há-rom hónap (július, augusztus és szeptember) adatsorának összefüggéseit vizsgáljuk (középhőmérséklet, maximum és minimum hőmérséklet, csapadék és napfénytartam) a 3 legjobb (6., 5. és 4.) és a legrosszabb (1) évek csoportjában. Így a legjobb évek (1950, majd 1971, 1975, 1977, 1983, 1997, 1999, 2000) és a legrosszabb évek (1954, 1955, 1962, 1965, 1967, 1974, 1980, 1996, 1998) fenti meteorológiai havi adatait mutatjuk be az előadásunkban.
A két adatsorból egyértelműen kitűnik, hogy a legjobb és legrosszabb borminőségek alakulásában az elmúlt évszázadban mutatkozó ellentétes trend feltételezhetően szoros kapcsolatba hozható a globális klímaváltozással. Úgy tűnik, a szőlőtermesztés és a borminőség produkció számára a globális klímaváltozás hazánkban – ellentétben sok más gazdasági tevékenységgel – kedvezőbb feltételeket és körülményeket biztosít, mint a korábbi időszakban.



A VÁLTOZÓ KLÍMÁRÓL – KICSIT MÁSKÉPP

Pék Tibor

E-mail: pek.tibor52@gpinet.hu

Bolygónk, a Föld, mozgalmas élete során számtalan „változatot kipróbálva”, folyamatosan alakult. Volt a tűz, a víz, a jég világa, mígnem olyan átalakuláson ment át, ami lehetségessé tette az élővilág kialakulását mind a vízben, mind a levegőben, mind a szárazföldön. E fejlődési lánc végén megszületett az ember, aki aztán hamarosan át is vette az irányítást, és arra az álláspontra jutott, hogy minden a mi boldogulásunkat elősegítendő született meg ezen a Földön. Pedig tévhit az, hogy a világban minden úgy történt, hogy az ember „megteremhessen” rajta. Jelenleg csupán azért vagyunk mi, emberek a legmagasabb rendű faj sérülékeny bolygónkon, mert az univerzumban – talán véletlenszerűen – éppen úgy alakultak az egymást követő történések, hogy ebből egy ember-forma lény „kerekedett ki”. A Földön zajló életnek ebben az általunk is megélt, jelenlegi szakaszában valóban mi vagyunk a legfejlettebbek. És már-már azt hihetjük, hogy tényleg mi irányítjuk azt, amit soha nem tudtunk és nem is fogunk tudni irányítani.
Földünk múltját, jelenét és jövőjét azok a geológiai erők határozták és határozzák meg, amelyeknek hatásai alapvetően befolyásolják mindennapi létünk minden elemét. Hogy honnan nyerik ehhez azt a kifogyhatatlannak tűnő energiát? Mintha ez a bolygó szívta volna magába az „őskáoszból” kinyerhető összes „őserőt”.
Legyenek a föld alatt (vulkánok), indulhatnak a tengerekből (cunamik), keletkezhetnek a földön (földrengé-sek), vagy jöhetnek az űrből (aszteroidák), egyértelmű módon meghatározzák mindennapi életünket. Sajnos többsé-gük tragédiát hordoz, kontinenseket „rendez át”, emberéle-teket követel, és mégis – a természeti katasztrófák az élet katalizátorai! Szomorú tény, hogy Földünk lakosságának fele veszélyeztetett zónában él!
Az evolúció és a kihalások a Föld története során mindig kéz a kézben jártak. A kihalások sorozata alapvetően meghatározta az akkor élt emberek további sorsának alakulását. Az ő jövőjük – a mi jelenünk. De vajon nekünk is lesz átadható, vállalható jövőnk!? És ha igen, milyen? Ez attól is függ, hogy mennyire tudunk majd vigyázni és sáfárkodni egyre bővülő tudásunk és eszközeink birtokában.



A SZŐLŐTERMESZTÉS HATÁSA SZEKSZÁRD
TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSÉRE

Lenner Tibor

Nyugat-magyarországi Egyetem
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: lenner.tibor@ttk.nyme.hu

Témánk a történeti városföldrajz felől közelít a szőlőtermesztés múltbeli hatásainak feltárásához. Szekszárd, a Borváros településterének változását különböző történeti periódusokban kísértük figyelemmel, vizsgálatunk tehát folyamat-jellegű. Célunk az volt, hogy megrajzoljuk a város sajátos fejlődési pályáját, feltárjuk a tájhasználati formákat, a szerepkörök változását és településszerkezet formálódását. Levéltári források, régi földrajzi leírások és térképek feldolgozása után terepbejárással azonosítottuk az alaprajzi változások ma is megfigyelhető nyomait. Ezeket két szem-pont szerint vizsgáltuk: egyrészt az alaprajzi elemeket mor-fológiai szempontból vettük szemügyre, másrészt genetikai oldalról, a város keletkezése alapján. A fenti módszerekkel három kérdésre kerestük a választ kutatásunkban:
• Hogyan változtak Szekszárd szerepkörei az ember megtelepülésétől a XX. század közepéig?
• A kultúrtáj kialakításához hozzájáruló emberi tevékenység milyen hatást gyakorolt a természeti környezetre?
• Melyek voltak a térbeli elrendeződés elvei és ezek által hogyan alakult át a településtér szerkezete?
Válaszainkban a szőlőtermesztés és a településfejlődés közötti kapcsolat néhány összefüggésére mutatunk rá. Szekszárdot a bortermelése tette korán híressé, agrártermelő vidék központja volt kisebb iparral és kereskedelemmel. Átalakuló határában korán megjelentek a szőlőstanyák, a munkaidőben használt menedékszállások. A pécsi mellett a szekszárdi szőlőhegyeknek is jellegzetessége lett a szőlőbe építkezés. A bortermelő városokra jellemző, hogy a terjeszkedést a „borvárosok” előzték meg. Így keletkezett Szekszárdon a Pándzsó (Kossuth Lajos) utca kör-nyéke. Itt épültek a nagy pincék. Pincéik után települtek egyre kijjebb a későbbi újvárosi gazdák is. Sok családnál egy ideig kettős porta alakult ki, az egyik, az öregebb az Alsóvárosban, a másik az Újvárosban, a fiatalabb család kezelésében. A táj intenzív antropogén átalakítása ugyanakkor sok kárt is okozott a város földrajzi környezetében.





MENNYISÉGET VAGY MINŐSÉGET?
A TERMÉSKORLÁTOZÁS EREDMÉNYE ZWEIGELT FAJTÁN

Nagy Attila1, Zanathy Gábor, Ladányi Márta2,
Bálo Borbála1

1 Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszék
2 Szent István Egyetem Biometria és Agrárinformatika Tanszék
1118 Budapest, Villányi út 29.
E-mail: Nagy.Attila@phd.uni-szie.hu; Balo.Borbala@kertk.szie.hu; Ladanyi.Marta@kertk.szie.hu

A Zweigelt, területi rangsorban, hazánk második legjelentősebb vörösborszőlő fajtája. Elrúgásra kevésbé hajlamos, valamint kifejezetten bőven termő fajtaként tartják számon: míg a szakirodalom átlagosan 0,5 kg/m2 termésmennyiséget tart optimálisnak, nem ritka ennek akár a sokszorosa is. A magasabb minőség érdekében szükségszerű lehet a terméskorlátozó eljárások alkalmazása.
Kísérletünk során, Dunakeszin két évjáratban vizs-gáltuk a fürtfelezéses beavatkozás eredményét Zweigelt fajta esetén. A kezelés hatására, amit a fürtzáródást megelőzően (BBCH 77) végeztünk, mindössze átlagosan 0,6-0,7 kilogrammal sikerült csökkentenünk a tőkénkénti termés-mennyiséget 2012-ben (6,14 kg-ról 5,36 kg-ra), illetve 2013-ban (6,14 kg-ról 5,58 kg-ra), tehát megállapíthatjuk, hogy az eljárásunk nem járt számottevő terméskorlátozással. A must beltartalmi mutatóit vizsgálva a cukor, a savtartalom és a pH esetében sem találtunk kezeléshatást, mindössze az évjáratok között tapasztaltunk különbséget.
Eredményeink tekintetében érdemes a termesztőknek fontolóra venni, valóban megtérül-e ebből a költségigényes terméskorlátozó eljárásból fakadó elméleti minőségjavulás.



KÜLÖNBSÉGEK A SZŐLŐ FÜRTZÓNÁJÁNAK
MIKROKLÍMÁJÁBAN A NAGY-EGED-HEGY
KÜLÖNBÖZŐ TENGERSZINT FELETTI
MAGASSÁGÁBAN AZ EGRI BORVIDÉKEN

Bálo Borbála1, Ladányi Márta2, Bodor Péter1,
Deák Tamás1, Szobonya Nikoletta1,
Bisztray György Dénes1

1 Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszék,
1118 Budapest Villányi út 29.
E-mail: Balo.Borbala@kertk.szie.hu, Bodor.Peter@kertk.szie.hu,
Szobonya90@gmail.com, Bisztray.Gyorgy@kertk.szie.hu
2 Szent István Egyetem Biometria és Agrárinformatika Tanszék,
1118 Budapest Villányi út 29.
E-mail: Ladanyi.Marta@kertk.szie.hu

Az Egri Bikavér egyike a legismertebb magyar há-zasított boroknak Magyarországon és külföldön egyaránt. Az alapanyagául szolgáló szőlőfajták közül a Kékfrankos szőlőfajtát (Vitis vinifera L. Kékfrankos) használják fel a legnagyobb arányban a borászatok az Egri borvidéken, amely egyben Magyarország legnagyobb felületen termesztett kékszőlő fajtája. A fajta a borvidék egyes termőhelyein igen különböző minőségű termést ad a terület talaj, mikroklimatikus és topográfiai feltételeinek függvényében, melyet az alkalmazott szőlőtermesztési és borászati techno-lógia tovább befolyásol.
Jelen tanulmányunkban a Nagy-Eged-hegy dűlői mikro-klimatikus jellemzőinek elemzését finomítottuk olyan módon, hogy három különböző tengerszint feletti magasságban (Nagy-Eged-hegy alsó [NEA] - 294 m, Nagy-Eged-hegy középső [NEK] - 332 m és Nagy-Eged-hegy tető [NET] - 482 m) a Kékfrankos ültetvények fürtzónájában automata hőmérséklet-, páratartalom- és harmatpontmérő készülékeket helyeztünk el a 2015. év vegetációs időszaká-ban, júliustól októberig. A nappali és az éjszakai időszakban a mikroklimatikus adottságokat külön vizsgálva speciális különbségek mutathatók ki a hegy különböző magasságban elhelyezkedő Kékfrankos ültetvényeinek fürtzónájában. A hegyoldalak általános klimatikus tulajdonságait módosítják a Nagy-Eged-hegy geológiai és talajtani adottságai: a hegyoldal középső részének (NEK) éjszakai hőmérséklete magasabb, mint az alsó, vagy a felső részé, elsősorban a talajfelszínen elhelyezkedő kisebb-nagyobb méretű mészkövek, valamint a vé-kony termőréteg alatt található alapkőzet éjszakai hőkibocsátása miatt. A különbségek nőttek a szüreti időszak felé haladva. A relatív páratartalom a NET területen volt a legmagasabb, a harmatpont pedig itt mutatkozott a legalacsonyabbnak.
A mikroklimatikus adatok összhangban vannak azokkal a borászati megfigyelésekkel, miszerint az erősen aszályos évek kivételével a NEK terület Kékfrankos borai hosszabb érlelési idő után finomabb aroma szerkezettel, kiegyensúlyozottabb, testesebb borokkal rendelkeznek, mint a többi területé.




KÜLÖNBÖZŐ BORSZŐLŐ FAJTÁK
RÜGYTERMÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA AZ
ÉVJÁRATHATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

Teszlák Péter, Jakab Mariann, Csikászné Krizsics Anna

Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
7634 Pécs, Pázmány Péter u. 4.
E-mail: teszlak.peter@pte.hu, jakab.mariann@pte.hu, krizsics.anna@pte.hu

A súlyos vízhiány következményei egyértelműen kedvezőtlenek a minőségi borszőlőtermesztés sikerességére nézve, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a szárazság stressz hatására bekövetkező változások vizsgálatát.
A vízhiány befolyásolhatja a szőlő termésképződését, főként abban az esetben, ha a rügydifferenciálódás időszaka alatt következik be. A szőlő termése fürtkezdemények formájában már egy évvel korábban, az előző vegetációs periódus alatt „megszületik” a hajtások áttelelő, alvó rügyeiben. A rügydifferenciálódás időszaka a virágzás fenofázistól kezdődik, június elejétől szeptemberig tart. Az alvó rügyekben található fürtkezdemények adják a szőlő-vesszők potenciális rügytermékenységét. A rügytermékenységet prognosztizálni tudjuk a nyugalmi idő-szakban lemetszett vesszők rügyeinek vizsgálatával. A mikroszkópos rügyboncolás módszerével meghatározható a rügytermékenység, s ebből számítható a tőkék optimális rügyterhelése, ami támpontot ad a metszési munkához. A rügytermékenységi együtthatót (RTE) úgy kapjuk meg, hogy a fürtkezdemények számát elosztjuk az ép főrügyek számával.
Az értékelésre kerülő fajtákhoz a mintákat a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén gyűjtöttük be. A vizsgált fehérborszőlő fajták: Olasz rizling, Rajnai rizling, Pinot blanc, Sauvignon blanc, Zenit, Cirfandli; vörösborszőlő fajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc. A mikroszkópos rügyvizsgálat során kapott rügytermékenységi eredmények minden fajta esetében 2003 és 2015 közötti időszakra vonatkoznak. A 7. Szőlő és Klíma Konferencia előadásunkat a 2015-ös évjárat eredményeivel bővítettük ki. Az évjáratok jellemzéséhez klimatikus indexeket számoltunk ki (Huglin index és BBL index).
A sokéves adatsor statisztikai kiértékelése során összehasonlítottuk a fajtákat, és megvizsgáltuk az évjárathatás megjelenését a fajták rügytermékenységének alakulásában. Eredményeink jellemzik a fajták rügytermékenységét és a rügytermékenység évjáratfüggőségét. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a kritikus időszakok aszályos jellege a rügytermékenységet csökkenti a fajták többségénél.



ÉGHAJLATI HATÁSOK A
SZŐLŐÜLTETVÉNYEKBEN

Hajdu Edit

BCE Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet
6000 Kecskemét, Nyíri út 41.
E-mail: hajduedit.m@gmail.com

A szőlőültetvények szabadföldi kultúrák, 20-30 évig termőképesek és gazdaságosan fenntarthatóak. Ez idő alatt ugyanazon a helyen az ültetvények szőlőtőkéit sokféle ég-hajlati hatás és abból eredő egyéb károsodás vagy éppen pozitív inger éri. A klímaváltozás óta újabb időjárási jelen-ségek, a változó évjáratok és azoknak változó gyakorisága ismert jelenség. Az évjáratok sajátos lefolyása tapasztalható a szőlő életjelenségeinél (fenológiai fázisok), a rügyek virágképződésénél, a virágok megtermékenyülésénél, a termőrügyek és a termő hajtások elfagyásánál, a szőlőt károsító rovar- és gomba károsítók terjedésénél majd kártételénél, a víz- és tápanyagfelvételnél, a szőlőtermés mennyiségénél, a mustok és borok minőségénél.
A hideg stressz elsősorban a késő tavaszi és a kora őszi fagyos napokon, illetve a téli kemény teleken károsít. A hőség főként a hajtások intenzív növekedésének szaka-szában, valamint a termésképzés idején csökkentheti a tőkék asszimilációs tevékenységét.
A virágzáskori kedvező fényviszonyok a rügytermékenységet növelik. A sok fény és hő hatására lerövidül a vegetáció, korábban érnek a szőlőfürtök és a szőlővesszők. A meleg időjárás (magasabb értékű aktív hőösszeg) kedvez a vörösbort adó szőlőfajtáknak. Az esős és párás időben sokféle gomba szaporodik és betegségeket terjeszt. Előtérbe kerül az időjárási előrejelzésen alapuló preventív növényvédelem és az időjáráshoz alkalmazkodó szakszerű fitotechnika.
Az időjárási hatások egy-egy borvidéken megnövel-hetik az ott termesztett fajták variabilitását, ami értékes klónok kialakulását idézheti elő, és egyben növeli a szőlő biodiverzitását. Lehetővé válik a szelekció, amely során a sokféle tőkék közül értékes klónok kiemelése válik lehetővé. A klónok termesztése népgazdasági érdek.
A klímaváltozás egyre erősödő hatásai a szőlészeti szakemberek figyelmét az éghajlathoz alkalmazkodó újabb termesztechnológiák bevezetésére irányítják.




A FILOXÉRÁTÓL A KÍGYÓAKNÁS
SZŐLŐMOLYIG

Havasréti Béla

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály
Növény- és Talajvédelmi Osztály
9028 Győr Arató u. 5.
E-mail: havasretib@nebih.gov.hu

Magyarországon az elmúlt 150 évben 83 olyan állatfajt jelöltek meg, amely természetes körülmények között tápnövényéül választja a szőlőt. Közülük természetesen nem mindegyik okoz mérhető kárt, rendszeres kártevőként pedig csak töredékük jelentkezik az ültetvényekben. A szőlőn előforduló állatfajok egy része jövevény faj.
Szakirodalmi áttekintésünkben a szőlő gyökértetű 1875. évi magyarországi fellépése óta nyomon kísérjük a nem őshonos fajok hazai megjelenését, esetleges kártételüket.
Az új kártevők megjelenése, terjedése tömegesen az utóbbi évtizedekre koncentrálódik. Ennek oka a kereske-delmi áruforgalom megsokszorozódásában, az utasforgalom soha nem látott mértékű emelkedésében és nem utolsósorban a globális klímaváltozásban keresendő.
A szőlő kultúrában ez a folyamat egy kicsit másképp zajlik le. Az újonnan megfigyelt fajok jelentkezése közel egyenletes, nem csak az utóbbi évekre jellemző.
Megjelenésük, várható és tényleges károkozásuk szinte minden esetben eltérő jegyeket mutat, hasonlóságot kimutatni, párhuzamot vonni nehéz közöttük.
Az idegenhonos állatfajok közül a szőlőtermesztésre a legnagyobb hatással kétségtelenül a szőlő gyökértetű (Daktu-losphaira vitifoliae) megjelenése volt. Néhány év alatt végigsöpört az országon, a következmények között elpusztult szőlőskerteket, derékbatört egzisztenciákat találunk. Ugyanakkor a szőlőtermesztés kényszerű megújítása együtt járt az új fajták megjelenésével, a korszerű támrendszeres ültetvények kialakulásával.
Jelentős, de hatásában szerencsére sokkal kevésbé súlyos kártevővé vált a szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis). Kártétele évjáratonként és helyenként nagyon változóan ala-kult.
Az amerikai fehér medvelepke a XX. század köze-pének nagyon fontos ültetvénykárosítója volt, ehhez mérten szerencsére a szőlőkben csak ritkán jelentett gondot.
A vándorlepkék (bogáncslepke, sávos szender) iga-zából nem tekinthetők jövevény fajoknak. Áttelelésükhöz a klímánk nem felel meg számukra, érkezésük nem rendszeres, kártételük alkalmi.
Az utóbbi néhány évben megjelent fajok várható hatásáról (szőlőkabóca, pettyesszárnyú muslica, kígyóaknás szőlőmoly) még kevés biztos információnk van.









NEW AND ECONOMICALLY IMPORTANT INSECT PESTS OF THE HUNGARIAN VINEYARDS

Orosz Szilvia

Plant Health and Molecular Biology National Reference Laboratory
National Food Chain Safety Office
Directorate of Plant Protection, Soil Conservation and Agrienvironment
H-1118 Budapest, Budaörsi út 141-145, Hungary
E-mail: OroszSz@nebih.gov.hu

Surveys for the presence of Scaphoideus titanus have been carried out since 2004 in all Hungarian wine growing regions. From this time Flavescence dorée (FD) phytoplasma and its vector S. titanus have been involved in the survey program of the National Food Chain Safety Office for all Hungarian wine growing regions with high priority. As for S. titanus, the first occurrence of this species was in 2006, in Somogy county, but by the year of 2015 it has spread to all the Hungarian grapevine area. The most infested part is South-Hungary, but the number of S. titanus specimens became lower, than in the previous years, because of the regular chemical treatments. Based on the results of the official survey in 2013 Grapevine Flavescence dorée phy-toplasma occurred in Zala county the first time in Hungary. By the year of 2015 F. dorée has spread to Zala, Győr, Somogy, Veszprém and Fejér counties, the most infected is Zala. This time there is regulation in place on the control of the vector, because F. dorée is present in Hungary.
In September 2012, the first few individuals of Dro-sophila suzukii were found in Somogy county, by researchers of Plant Protection Institute. In June 2013 the National Food Chain Safety Office started to carry out surveys to detect the spread and adaptation of Drosophila suzukii. House-made traps filled with vinegar and wine mixture were used to catch this species. By the year of 2014 the number of D. suzukii were extremely high in the traps located on different fruit plants. However in the next year, the number of D. suzukii heavily reduced due to the hot and dry weather condition that was prevalent during the summer.




AZ ECOWIN ÉS ISTERVIN PROGRAMOK
NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉSI
TAPASZTALATAI 2010-2015

Szőke Lajos 1, Vér András 2

1Szőke Bio Kutatás-fejlesztő Kft. 6035 Ballószög III. körzet 74/E.
E-mail: lajosszoke3@gmail.com
2 Széchenyi István Egyetem
Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar
Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet
9200 Mosonmagyaróvár Lucsonyi u. 2.

Az előadásban ismertetjük a két program keretében mért meteorológiai adatokat különböző termőhelyeken és az adatok alapján készített növényvédelmi előrejelzési ja-vaslatokat. Bemutatjuk az évjáratok és a termőhelyek kö-zötti időjárási különbségeket és azok hatását a növényvéde-lemre. Kiemeljük az utóbbi években tapasztalt időjárási szélsőséges helyzeteket, melyek befolyásolják a szőlő fej-lődését, a termés mennyiségét és minőségét is.







2015-ÖS ÉV IDŐJÁRÁSA A PERONOSZPÓRÁNAK NEM KEDVEZETT, DE A FAKÓROTHADÁS (Coniella diplodiella) ÉS FEKETEROTHADÁS (Guignardia bidwellii) GONDOT OKOZOTT

Varga Mária, Mikulás József

E-mail: vargasop@freemail.hu; jozsef@mikulas.net

Az elmúl év időjárása miatt a peronoszpóra ellen a szokásosnál később kellett védekezni. A fakórothadás és a feketerothadás tüneteire ennél korábban figyeltünk fel. A feketerothadásról az előző konferencián részletesen beszámoltunk, most elsősorban a fakórothadást tárgyaljuk. A fakórothadásnak egyetlen gazdanövénye a szőlő. Az európai nemes fajtákon és az amerikai alanyfajokon egyaránt elő-fordulhat, valamennyi Vitis fajt megfertőzheti. A fertőzött növényi részekben az ivartalan piknidium telel át. A kór-okozó elsőként Svájcban már 1798-ban károsította a szőlőt. 1891-ben Magyarországon is bizonyították előfordulását. Napjainkban mindenütt előfordulhat, ahol szőlőt termesztenek. Károsítását jégverés és csonkázás után tartják nagyon veszélyesnek, de a csirázó konidiumok az ép epidermiszen is bejutnak a növényi szövetbe. A szőlő valamennyi zöld része, a hajtás, levél, levélnyél, fürtkocsány és a bogyó is fertőződhet. Tünetei jól elkülöníthetők a feketerothadás tüneteitől. A beteg növényi részek fehéres, fakó színűek, rothadóak, a bogyók töppednek. Mivel a réz és a kén hatóanyagú készítmények nem hatásosak a fakórothadás ellen, fertőzés első észlelésekor kaptán vagy folpet hatóanyagú fungiciddel permetezzünk ellene.






EGY LEZÁRÓDÓ IDŐSZAK TAPASZTALATAI,
A BORÁSZAT, BORTURIZMUS ELNEVEZÉSŰ KURZUS 6 ÉVÉNEK VIZSGÁLATA

Baranyai Gábor

Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: baranyai.gabor@ttk.nyme.hu

A tanulmány elkészítésének ötletét az adta, hogy 2016-ban fordult elő első alkalommal, hogy a Földrajz alapképzésben részt vevő hallgatók közül nem jelentkezett megfelelő számú hallgató az „országjárás-vezető” szakirányra, aminek következtében a megelőző időszakban népszerű Borászat, borturizmus című kurzus sem került meg-hirdetésre. Így adódott lehetőség visszatekintésre, értékelé-sére.
A 22 történelmi borvidék közül egy kivételével (To-kaj) mindegyikről kóstolhatunk fehér és kékszőlőből készült borokat egyaránt. A hallgatók által bemutatott borok között azonban egyértelműen a fehérborok domináltak mind a kiválasztás, mind a pozitív értékelés során. A legkiegyenlítettebb év ebből a szempontból 2010 volt, ahol 11 fehér és 11 vörösbort kóstoltunk, míg az arányeltolódás szempontjából 2015 volt a csúcs, amikor 17 fehérborra 4 vörös és 1 rozé jutott.
Egy korszak ért véget a Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz-és Környezettudományi Intézetében. Ennek jelentősége a szőlőt és bort kedvelők körében túlmutat egy kurzus megszűnésén. Azt jelenti, hogy nincs (vagy legalábbis jóval kisebb) mozgástér áll rendelkezésre annak érdekében, hogy hazánk egyik legjelentősebb gasztronómiai, kulturális és turisztikai hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági termékét megismertessük az érdeklődő hallgatókkal. Az egyetemnek az oktatáson és a szakmai képzésen túl gondolkodásformáló és kultúraközvetítő funk-ciója is van. Ez utóbbi kettő jó párost alkotott a Borászat, borturizmus keretein belül. Talán – mert remény van – lesz még alkalom (és elég hallgató) revitalizációra.




A „LESENCETELEPÜLÉSEK” SZŐLŐ-
TERMESZTÉSÉNEK TÖRTÉNETI VÁZLATA

Kardos Lilla, Baranyai Gábor

Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Kar
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: lillakardos@freemail.hu, baranyai.gabor@ttk.nyme.hu

A térség a Keszthelyi-hegység és a Tapolcai–medence között terül el. A honfoglaló magyarok már kialakult szőlőkultúrát vettek át a korábban a medencében élő népektől (keltáktól, rómaiaktól, gótoktól, hunoktól, gepidáktól, longobárdoktól, avaroktól). Az államalapítástól kezdődően a szőlőtelepítés folyamatos volt, melyet a nyugatról betelepített népek tovább fejlesztettek. A középkor-ban az ország bor kereskedelme egyre fontosabb lett. A további fejlődésnek a török uralom vetett véget, ugyanis rengeteg terület megsemmisült.
A XIX. században nagy volt a szőlőtelepítési kedv, viszont a század végén bekövetkező filoxéra járvány hatalmas pusztulást hagyott maga után. A járvány ellen több féleképpen próbáltak védekezni: amerikai alany telepítéssel, tangazdaságokat hoztak létre. Ilyen kiemelkedő tangaz-daságot alakítottak ki a lesencetomaji Hertelendy-birtokon, de létrehozták a tapolcai vincellér iskolát és a Balatonvidéki Filloxera Ellen Védekező Egyesületet. Minden védekezés ellenére a filoxéra következménye a szőlők tömeges kipusz-tulása, az emberek elszegényedése és egy teljesen új szőlő-művelési forma kialakulása.
A XX. században a szőlőművelés újabb fordulatot vett. A század elején hegyközségek jöttek létre. A gazdaság szovjet mintára való kialakítása, a kollektivizálás, a terménybegyűjtések, a termelő szövetkezetek kialakítása mind negatívan hatott a szőlőtermelésre. Működtek kisebb termelő szövetkezetek Lesencetomajon 1957-ig valamint Lesencefaluban és Lesenceistvándon 1969-ig. Megszűnésük után 1970-ben a három Lesence-település, Nemesvita és Balatonederics közösen alapítottak termelő szövetkezetet. Ezt követően újratelepítették a szőlőket, és áttértek a nagyüzemi termelésre. A nagyfokú hozzá nem értés, a szőlő igényeinek figyelmen kívül hagyása, visszavetette a térség borászati, szőlészeti fejlődését.
A rendszerváltás következtében a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok megváltoztak. Elkezdődött az állami és szövetkezeti tulajdonok magánkézre adása, nagyvállalkozói tulajdonban lévő valamint családok által létre hozott borászatok, gazdaságok jöttek létre.




SOMLÓ VIDÉKE A MAGASBÓL

„Még magasból nézvést
Megvolna az ország”
(Ady Endre)

Unger Zoltán, Síkhegyi Ferenc

Nyugat-magyarországi Egyetem
Földrajz és Környezettudományi Intézet
9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4.
E-mail: unger.zoltan@ttk.nyme.hu

A Szőlő és Klíma Konferencia rendszeres résztvevői bizonyára emlékeznek a Tokaj-hegyalja a magasból előadásra, amikor a régi térképeken keresztül az új, távérzékeléses technológia segítségével bemutatattuk a térség napsütötte előretolt bástyáját a Kopasz hegy belső szerkezetét és borászati földtani térképét a magasból.
Most, 2016-ban területet és régiót váltva, ebből a magaslatból könnyen átrepülhetünk a Dunántúl egy másik jelentős borvidékére, Somló térségére, ahol a könnyen felismerhető a három izolált kúp, csonka kúp, mint tanúhegy. A korábban már ismertetett digitális domborzatmodell erre a területre alkalmazott színezése szépen kiemeli a tájból a Somló-, a Ság-hegy és a Kissomlyó morfológiai elemeit. A 8-as út mentén senki nem tévesztheti szem elől a Somlót a 432 m-ig kiemelkedő vulkáni tömböt, ellentétben a Kissomlyóval, mert aki pl. autóval Jánosházáról Sárvárra halad talán észre sem veszi a 219 m-es kis kiemelkedést. Erre jó a dombor-zatmodellnek mesterséges és digitális színezése, mert nemcsak Kissomlyó alig tíz méteres szintkülönbségét emeli ki, de gyönyörűen körvonalazódnak azok a sekély völgyek és enyhe dombhátak, amelyekre másként soha nem figyelnénk fel. A terület nyugati peremén könnyen beazonosítható a Kemeneshát és a Kemenesalja. Középen a zöld mélyebb fekvésű völgy nem más, mint a Marcal. Látható, hogy a fő vízgyűjtőt tápláló patakok milyen finom morfológiát alakítottak ki. Ezt talán nem is volt nehéz ilyen szépé alakítani, mert a nagytömegű vulkáni kráter pereme alatt és szomszédságában Pannoniai-pontusi homok rakodott le, még a vulkán kitörés előtt működés előtt. E vulkanizmus korát miocén-pliocén időszakra teszik a szakemberek. Min-degyik kúpot körülöleli a barnás tónussal színezett lejtőtör-melék. Ezen alakult ki az a páratlan szőlőkultúra, amely a Somlói borokat oly egyedivé teszi.







IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TOKAJ KÖRNYÉKÉN 1946-TŐL 2015-IG

Nazareczki István

1054 Budapest Báthory utca 24.
E-mail: nazareczkiistvan@gmail.com

A dolgozatom témája, az időjárási szélsőségek kuta-tása Tokaj és környékén 1946-tól 2015-ig. Ezen dolgozat fundamentumát az egy évvel korábbi, hasonló elnevezésű csak más időintervallumban íródott dolgozat (Időjárási szélsőségek Tokaj környékén 1870 és 1945 között), képezte. Mivel nagyon sok adatról van szó ezért megpróbáltam a lényegre, illetve, a fontosabb eseményekre (jelentős csapadékhullás, átlagosnál szárazabb időszak), koncentrálni. A jelen dolgozat elkészültében jelentős szerepe volt a Sátoraljaújhelyi Levéltárnak, valamint azok munkatársainak, akik a részemre bocsátották a birtokukban lévő forrásaikat.